Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Halász Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az

a boldogfaiak mellett tényleg bejelentették iskolaépítési szándékukat. Bogyay Lajos — osztva Fábián Pál véleményét — engedélyezte az iskolák felépítését, de amíg a filiák iskoláit nem építették fel, és nem oktat bennük tanító, kötelesek az alsóbagodi „anyafára oskolája" (plébániás falu iskolája) építéséhez hozzájárulni. Közölte az érdekeltekkel, hogy a felépítendő iskolák terveit jóváhagyás végett bármikor benyújthatják.

7 Mivel az iratokból nem derül ki, hogy a boldogfai és andráshidai község 1853-ig iskolalétesítés szándékával hivatalosan fordult volna a megyefőnökhöz, osztanunk kell nekünk is a járását jól ismerő Fábián Pál véleményét. Zalalövőn nemcsak az épülettel volt probléma, hanem azzal is, hogy a mesternek nem volt lakása, és az „oskolaszobában" lakott. Zalalövői tájékozódása után Fábián Pál jelentésében a következőket írta: „A Zalalövői közbirtokosság oda nyilatkozik, miszerént készek tavasz kezdetével újonnan tervbe vett iskolájukat felépíteni, hogy ha részükről sikerülend a mostani tanító helyett (kit azonban a kevésbé mívelt osztály pártol) egy a kor szellemhez képest mívelt tanítót felfogadni, — miután jelenleg kényszerülve vannak külön nevelőket nem kis költséggel tartani."

8 1852 tavaszán Zalalövőn tényleg megkezdődött az iskolaépítés, a tanítóváltozásra azonban nincs adatunk. (Zala-) Igricén Rumy Károlyné, akinek birtokán volt az új igricei iskola, a mesterlakot kocsmává kívánta átalakítani. Rumy Károlyné és a község elöljárósága között 1852. január 15-én létrejött megállapodás szerint Rumy Károlyné az 1832-es Cononica Visitatioban megnevezett belső telket „a köz oskola használatára által adja örök időkre, és ezen 19 öl 2 láb széles és 33 öl hosszúra megnagyobbított belsőségen a maga költségén, tulajdon anyagjából egy 14 öl hosszú és 3 öl széles téglából építendő új lak, az említett igriczei köz-oskola tulajdona leend." Az építkezéshez szükséges „kézi és szekeres munkákat" a helybeli lakosok kötelesek teljesíteni. Amíg ez az új épület el nem készült, a mester régi lakásában lakott, belső telkével továbbra is szabadon gazdálkodott. A megállapodásban azt is kikötötték „kukorica föld fejében ugyanannyi földet és rétet mint amenynyi az oskola mester eddigi lakó házának végében idáig használtatott, levonván mérnöki kézzel azon mennyiséget, melyei a régi oskola ház hely meg nagyobbítatott."

9 Igricén a költöztetéssel a mestert nem érte károsodás. A felállított épület — mai mértékeinkkel — egy 62,6 méter hosszú és 36,6 méter széles teleken feküdt, az épület hossza 26,5 méter, szélessége 5,6 méter volt. Ez az első adatunk arra, hogy mekkora volt pontosan egy korabeli „oskolaszoba és mesterlak". (Sajnos az 1850—51. évi felmérésből nem derül ki, hogy hány tanulót kellett befogadni az ebben az épületben lévő „oskolaszobának.") 7 ZmL. IV. 151. 1851. X. B. 6268. és 1852. X. B. 3185. 8 ZmL. IV. 151. 1851. X. B. 6268. 9 ZmL. IV. 151. 1852. X. B. 412. 1 öl = (6 láb) 1,896484 m. 1 láb = 31,6 cm. Telek pontos nagysága: 62,583972 mx36,665196 m. Ház pontos nagysága : 26.550776 mx5,689452 m.