Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Halász Imre: Zala megye katolikus népiskoláinak problémái az

A nagykapornaki járásban Hahót iskolájáról azt jelentette a járás köz­igazgatási főbírója, hogy az 1851-ben „ ... fel épült Tanittói és tanodái lak pedig mint csinosságra, mint pedig alkalmatos voltára nézvést járásomban az elsők sorában áll." Mindössze az épület külső tartozékai, az istálló és a ke­rítés nem készült el a jelentés idejéig (1852. május 2.), de ezek a munkák 1852. nyár folyamán befejeződtek. 10 A fából épített, nem régi bucsai tanítói lakban tanításra és tanítói lakás­ra mindössze 1 szoba, 1 konyha és 1 padlás nélküli kamra állt rendelkezésre. Bár csak egy osztályt tanított Hodáscsek János, ez a szoba kiesi volt. A szo­bát úgy nagyobbították meg, hogy kivették a válaszfalat a kamra és a szoba között, és a ház végében felállítottak fából egy új kamrát. 11 Szentlászlóegyházán a fa épület „több helyeken el annyira le ülepedett, hogy az ablakok és ajtó helyek az ő eredeti formájúkból már egészen ki jöttek, az épület teteje pedig egy részén rongyosan találtatott." Szentlászlóegyháza lakóit az iskola azonnali újraépítésére szólították fel. Ők azt válaszolták, hogy mivel a két filia Sándorháza és Hetes új iskolát kíván felállítani, így a kevésszámú szentlászlóegyházi gyereknek a szentlászlóegyházi „lakosság kevés számban, s majd csak nem legszegényebb sorban léte miatt Tanittói lak újraépítését nem eszközölhetik, ha csak e részben Felsőbbség által nem segíttetnek". Mivel iskolát csak a felsőbb hatóság engedélyével lehetett létesíteni, ezen engedély megérkezéséig a ház tetejének, ablakainak és ajtói­nak „mind a három helységbeliek által kétszer 30 napok alatt jó karban ho­zatala tétetett... kötelességükké". 12 Almás község fából épült, alacsony helyen álló iskolája állandóan nedves volt, a dombról esők után lezúduló víz tóvá változtatta az épület környékét. I szobából, konyhából és „jobban istálónak nevezhető kamrá"-ból állt az al­mási tanítói lak, melyben Kaszás Antal 20 gyermeket oktatott. „Minden hosszas okoskodás nélkül beláttatván, egészen új épületnek másalkalmatosabb helyen még ezévbeni fel állíttatása" tétetett kötelezővé. 13 Talán a legrosszabb épület Zala megyében Gelsén volt, ahol „az egész fa épületet egyedül duczok tartják, mellyek miatt a bent lakó Taníttónak hozzá tartozandöinak életét naponként veszel fenyegeti." Az épület látvá­nya magáért beszélt, egy teljesen új, tartós anyagból készülő épület 1852­beni felállítása a község részéről már elrendeltetett. Mire a járási főbíró a régi épületet megtekintette, az új épület felállításához szükséges építőanyagok szállítása már meg is kezdődött. 14 Nagykapornakon jó állapotban lévő épületet találtak, de a 182 iskolakö­teles számára, kik közül 112-en jártak iskolába, épített „oskolaszoba" kicsi volt. Elhatározták az „oskolaszoba" megnagyobbítását 130 gyermek számá­ra. A Nagykapornakhoz tartozó egyik filiában Misefán iskola és mesteri lak 10 ZmL. IV. 151. 1852. X. B. 1996. 11 uo. 12 uo. 13 uo. 14 uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom