Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Szabó Béla: Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében

az elsőfokon eljáró bíró a felperes igénye kijátszásának minősíti a Kardosnak történt eladást és a felperes javára ítéli a telkeket. A megyei törvényszék azonban a hozzá fellebbezett ügyben úgy ítélkezik, hogy mivel a peres jószágok most már bírhatási képességgel rendelkező nemes személy kezére kerültek, a jelenlegi per megszűnik és a felperes asszony az új birtokoson keresse az igazát. Az özvegy így kénytelen Kardos ellen eljár­ni, s a pör meg is indul 1754 június 19-én. Itt meg az a váratlan fordulat lép fel, hogy a volt jobbágyok a vasvári káptalan előtt a Kardosnak történt adás­vételt azon a címen, hogy eddig még semmit sem fizetett, visszavonják, s ugyanakkor ugyanazt a két telket szintén 1300 forintért eladják nemes Bödey Pálnak és feleségének, a Gál Mihály lányának. Az elsőfokon eljáró szolgabíró az alpereseknek az eljárását a kétszeri eladással csak arra irányulónak tartja, hogy Skublicsnét kijátsszák, ezért az ő követelését megítéli. A fellebbezés ré­vén megyei törvényszékhez került ügyben az ítélet: a Gálok és Tóthok csak zálogbirtokosoknak tekinthetők, nem is tehettek örökvallást a birtokra, tehát visszaadják a pert további tárgyalásra. Végül is közös megegyezéssel a per­iratokat a királyi táblára terjesztik fel. (A folytatást nem ismerjük.) A zalai perek első sorozatát egy másik eljárással zárjuk, amelyet özv. He­venyessi Istvánné, szül. Csernél Kata kezdeményez a Kisgörbő falu egész kö­zössége ellen egy Nagygörbő faluban fekvő puszta telek miatt. Ezt az objek­tumot Bezerédy Ferenc még 1722-ben adta zálogba a kisgörbői communitasnak 100 forintért, még azzal a kötelezettséggel, hogy az ukki gondviselője által meghatározott időben ezen felül minden háztól két jó aratót kötelesek külde­ni az ukki birtokra. Ezt a zálogszerződést 1738-ban Bezerédy megújítja. Az eljárás azzal fejeződik be, hogy a bíró előtt megjelenik Bezerédy öz­vegye, ugyanis mint gyermekeinek gyámja és a zálogsumma lefizetésével ma­gához váltja a férje által elzálogosított telket, kiszorítva a perből azt a Heve­nyessinét, aki csak a szomszédság révén perelt. 6 Mint már említettem, megyénkben — előttünk ismeretlen okból — csak hosszabb szünet után, az 1800-as évek elejétől találkozunk, s csak elvétve ha­sonló akciókkal. Mivel ezek körülményei (a perben álló felek, az igény és annak jogi alátámasztása, az ítéletek) nem igen különböznek a már bemu­tatott 18. századi perek sajátosságaitól, szószaporítás lenne ezek részletes is­A zalai perek sorrendben: Zala megyei Levéltár, Processus Civiles. Sigray—Csótár fasc. 69 nr. 83 Vaj da—Kö veskúti 66 68 Rakji—Nagy 74 9 Nicky—Szabó 75 105 Bessenyei—Sédöl 75 74 Hertelendy—Bessenyey 94 60 Bessenyey— Nicky—Tóth 77 55 Bessenyey— Nicky—Leposa 77 62 Bessenyey I.—Leposa 94 52 Gálok—Somlóvásárhely 84 147 Festetich—Szarka 98 108 Tallian—Alsódörögd 100 121 Skubliesné—Gál—Tóth 118 82/84 Hevenyesyné—Kisgörbő 103 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom