Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)
Srágli Lajos: Adatok az olajipari munkásság szociális helyzetének alakulásához.
Az EUROGASCO mint idegen vállalat jóléti intézkedéseit tekintve sem tartozott a magyar állami szervek hatáskörébe. (Ezeket a kérdéseket sem az „Egyezmény", sem a „Szerződés" nem szabályozta.) Az 1938-ban létrehozott MAORT viszont magyar illetőségű, a Budapesti Törvényszék, mint cégbíróság által bejegyzett vállalat volt, melynek figyelembe kellett vennie a magyar hatóságok határozatait, rendelkezéseit. Ugyanakkor az amerikai részvénytöbbség lehetőséget adott arra, hogy némiképpen eltérjenek azoktól, s gyakran a magyarországi átlag feletti jóléti intézkedéseket valósítsanak meg. A MAORT szociális politikája teljességében a vállalat létrejötte után nem alakult ki azonnal. Az első években — amíg a kutatások nem igazolták kellően a termelés hosszabb időre jövedelmező voltát — nem kezdtek szociális, kulturális, kommunális beruházásokba. Az 1939. évet a részvénytársaság jelentős (4 956 468,59 P) nyereséggel zárta, melyből 3.5 milliót alaptőkeemelésre, 1 435 700 P-t osztalék fizetésére szántak. 13 A bázakerettyei olajmező termelésbe állítása után elsősorban a mérnök és tisztviselő lakások, az üzemi iroda, a csendőriaktanya és más kisebb üzemi épületek készültek el, nagyrészt 1940-ben. 1 '' Eddig az időpontig munkáslakások építéséről, és a munkások érdekét szolgáló szociális, kommunális beruházásokról nem esett szó. A munkáslétszám ugrásszerű emelkedése azonban már 1940-ben elkerülhetetlenné tette, hogy ilyen kérdésekkel is foglalkozzanak. Az alapvető problémát a munkások lakáskörülményei és étkezésük megoldatlansága jelentette. A MAORT munkásai közül sokan a megye távolabbi részeiből, sőt más megyékből származtak, s jobb híján az olajvidék falvaiban magánházaknál laktak, gyakran egészségtelen körülmények közt. nedves, szűk, sötét, földes szobákban. 15 A létszám emelkedésének mértéke azonban meghaladta a falvak felvevőképességét, és 1940-ben már nagy gondot okozott. Megoldására az első kísérlet csak a következő évben történt. Hasonlóan megoldatlan volt a munkások étkeztetése is. A dolgozók többsége hazulról vitte magával szerény ebédjét, s azt a munkaszünetben, többnyire a szabad ég alatt fogyasztotta el. Bázakerettyén egy ideig részben megoldhatta volna a problémát az ott üzemelő magánkifőzde és kantin, de: ,,Bázakerettye községben az eddigi magán kifőző helyiségnek és kantinnak a lebontását a rendőrhatóság közegészségügyi, rendészeti és tűzrendészeti szempontból elrendelte. Ennek következtében Bázakerettye községben a MAORT tisztviselői és munkásai részére étkezőhelyiség nincs. Kötelezem a MAORT bázakerettyei üzemvezetőségét, hogy Bázakerettye községben 1941. évi május hó l-ig jóváhagyandó terv alapján megfelelő bányakantint építtessen, ahol az üzem tisztviselői és alkalmazottjai étkezhessenek." — rendelkezett a Letenyei járás főszolgabírája 1940. szeptember 30-án kelt véghatározatában. 1(5 A MAORT elvben nem zárkózott el a határozat végrehajtása elől, viszont érvényességi idejének halasztását kérte, hivatkozva a munkatorlódásra és arra, hogy ez a kérdés előtanulmányokat igényel. A kiadást a következő évi költ13 NÉMETH András: i. m. I. köt. 268. p. 14 MAORT Ü. Terv. és Ép. O. 1941. évi jelentése •= MOIM A. Gy.-ir. XVI. 4. 15 Albrecht Béla visszaemlékezése = MOIM Adattára. 16 MOIM A. P. S. ir. 42/1.
