Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Srágli Lajos: Adatok az olajipari munkásság szociális helyzetének alakulásához.

ségvetésükbe szándékoztak felvenni.

17 Ugyanakkor a tisztviselők és mérnökök épülő lakótelepének szomszédságában tervezett, munkásuszodának titulált uszoda tervei elkészültek, s a munkálatok megkezdéséhez már csak az építési engedély hiányzott.

18 Az 1940. év újabb sikert hozott az olajkutatásban is: feltárták a lovászi olajmezőt, melynek hozama meghaladta a kerettyeiét. A vállalat 1940. évi gazdálkodásának eredményei — a 9 239 151,31 P nyereség — lehetőséget adtak arra, hogy bázakerettyei és lovászi üzemükben munkásjóléti célokat is szolgáló építkezéseket végezzenek.

19 Egyre inkább önellátásra kezdtek berendezkedni, márcsak a háború következtében is. E célból 1941. év folyamán építettek egy üzletházat (élelemtár jelleggel), sütödét, hentesüzletet húsfeldolgozóval, továbbá hűtőhelyiséget alakítottak ki.

20 Az üzletház közelében sertésés marha vágóhidat létesítettek, a zsír- és hússzükséglet biztosítására sertéshizlalási szerződéseket kötöttek.

21 Ez év folyamán került sor a munkások elhelyezésének részleges megoldására. 1941. év elején Bázakerettyén a teleporvos vizsgálta közegészségügyi szempontból a munkások lakásviszonyait és azokat tarthatatlannak ítélte.

21 Ennek nyomán a járási főszolgabíró kívánatosnak tartotta a már elkezdett munkásbarakk építések folytatását. Kifogásolta a munkások lakáskérdésének megoldatlanságát az iparügyi miniszter is, nem fogadta el" a MAORT igazgatóságának azt az indokát, hogy az olajbányászat bizonytalan kilátásai miatt nem hasonlítható más bányaipari üzemekhez. A munkások elhelyezését a rendelkezésre álló 4 db, egyenként 12 nőtlen munkás befogadására alkalmas hordozható barakkal nem tartotta megoldottnak, mert „megfelelő egészséges lakás hiányában a munkások kénytelenek sokadmagukkal egy szobában összezsúfolódva, megfelelő fekhely nélkül tengődni". Kötelességévé tette a vállalatnak, hogy ezen a tarthatatlan állapoton mielőbb változtasson.

23 A munkások részére a lakásviszonyok javítására a barakkok építése már az év elején megkezdődött, s 1941-ben Bázakerettyén összesen 11 db-ot állítottak fel. Ezek fából, betonkoszorúra, kátránypapír tetővel, deszka padlózattal készültek.'-"

1 Ezekből a szegényes kinézésű épületekből Kerettyén és Lovásziban is egész kis lakótelep épült a háború alatt, s ezzel kialakult az előző években a mérnökök és tisztviselők számára már építeni kezdett „úri-kemp" mellett — tőle kellő távolságban — a munkások „kódis-kemp"-je.

25 Nem kis 17 MAORT válaszlevele a járási főszolgabírónak = MOIM A. P. S. ir. 42/1. 18 MAORT levele a járási főszolgabíróhoz, 1940. május 21. = MOIM A. P. S. ir. 42/1, ;-' MAORT Igazgatóság jelentése a II. üzletévről, 1940. = MOIM A. Gyulay-dokumentumok 20 MAORT Ü. Terv. és Ép. O. 1941. évi jelentése 21 MAORT levele az iparügyi miniszterhez, 1941. december 15. = MOIM A. P. S. ir. 38/7. 22 A letenyei járás főszolgabírójának levele, 1941. ápr. 19. — MOIM A. P. S. ir. 33,6. 2:i Az iparügyi miniszter levele a MAORT-hoz, 1941. szept. 11. = MOIM A. P. S. ir. 37/6. -> MAORT Ü. Terv. és Ép. O. 1941. évi jelentése. 25 HÁRI Sándor: Le és fel, mint a himba = Zalai Tükör 1975. I. 48. p., továbbá: Bázakerettye és Lovászi helyszínrajza = MOIM A. P. S. ir. 46/4.