Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Bencze Géza: A dunántúli szénhidrogénkutatások első évtizede (1916—1926)

Szervezeti változtatásokat hajtottak végre a Pénzügyminisztérium bányászati osztálya vezette szénhidrogénkutatásban. A Kolozsvári Kutató Bányahivatal alárendeltségében működő Kissármási Kutató Kirendeltség mellett megszervezték az egbelli kőolajkutató üzemvezetőséget. A pénzügyminiszter ,,az ásványolaj és földgáz bányászatára és értékesítésének előkészítésére, továbbá az érez és szénbányászati kutatásokra vonatkozó ügyek tárgyalására" 1916. december 1-én felállította a Pénzügyminisztérium X. főosztályát, amelynek vezetésével Böckh Hugót, az erdélyi geológiai kutatások vezetőjét bízta meg. A főosztály hatáskörébe tartozott többek között a kolozsvári bányahivatal, valamint a létrehozott m. kir. kutató kirendeltségek; a kolozsvári földgáz és az egbelli kőolajkutató kirendeltségek mintájára az Alföldön a debreceni, ill. a horvátországi és dél-dunántúli kutatások irányítására a kaposvári. Ez utóbbi ügyeit megszervezéséig Böckh Hugó, mint a kincstári bányászati kutatások vezetője végezte, majd 1917 őszétől az addig egbelli kirendeltségvezető, Szmolka Nándor.

s Az első sikeres kőolajfeltárás után 1914—15-ben kezdték a horvátországi és szlavóniai területek szénhidrogénnyomokat tartalmazó területeinek részletes tanulmányozását, geológiai térképezését. Az első világháború végéig végzett munkálatok eredményeként több, szénhidrogénfelhalmozódásra utaló földtani szerkezetet mutattak ki. Ennek nyomán már 1916-ban fúrási pont kijelölésére került sor a Lipikhez közeli, ún. bujavicai szerkezeten. A munkálatok megindítására — amit a szakirodalom Bujavica—1. sz. fúrás néven ismer •— csak 1917. október 30-án került sor. Az 1918 nyarán történt befejezése a szakembereket igazolta, mivel olajtermelésre alkalmas rétegeket harántoltak, s innen kisebb mennyiségű termelés is történt.

9 Az itteni tevékenységet az időközben létrehozott Kaposvári m. kir. Kutató Kirendeltségről irányították.

10 A felderített horvátországi geológia szerkezet folytatását, délnyugat-dunántúli meglétét feltételezték már korábban is a szakemberek, s így a kaposvári hivatalt részben a kutatások Dunántúlra történő kiterjesztésének feladatával is hozták létre. A kirendeltség geológus mérnökévé Pávai Vájna Ferencet nevezték ki,

11 akinek a feladata a horvátországi kutatások mellett a Kaposvártól délre eső, majd a dél-dunántúli területek vizsgálata is volt. Az időszakosan a kirendeltség alá rendelt geológusok — a szakma jelesei: Böckh Hugó, Pávai Vájna Ferenc, Papp Simon, Ferenczi István, Vendl Aladár, Pantó Dezső — horvátországi és dél-dunántúli eredményeire alapozva születtek meg a hazai kőolajbányászat megteremtését célozó tervek. A világháború befejezése utáni zavaros helyzet után a tényleges munka először a Tanácsköztársaság ideje alatt indult meg. Az iparban gyors ütemben végrehajtott szocializálás utáni legfontosabb feladatnak a termelés menetének biztosítását és folyamatossá tételét tekintették. Magyarország súlyos á Országos Levéltár- (OL K—715.) Hungarian Oil Syndicate magyarországi megbízottjának iratai. 1917—29. 9 BÖHM F.: i. m. 159. old. 10 OL K—715. 1917—26. 11 Magyarország tiszti czim- és névtára. XXXVIII. 1918. Bp., 1918. 193. old.