Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Bencze Géza: A dunántúli szénhidrogénkutatások első évtizede (1916—1926)

ban a komolyabb felkészültségű vállalkozók hiányának tudható be.

3 Az addig végzett kutatások tulajdonképpen nem döntötték el végérvényesen, hogy termelhető-e egyáltalán Magyarország területén kőolaj? A kezdetektől 1905-ig az ország területén mintegy 50 ezer tonna kőolajat termeltek, s ennek 92%-át bitumenes palákból desztillációs eljárással nyerték. A közvetlen termeléssel nyert mintegy 4300 tonnányi kőolaj zöme viszont az akkor Zalához tartozó Muraközből származott.^ Az eredménytelenség következtében 1906-ban már több javaslat is elhangzott az addigi állami segélyezési, ill. zártkutatmányi rendszer megszüntetésére, és azt javasolták, hogy az állam vegye kezébe az olajkutató mélyfúrások végzését. Rövidesen be is szüntették az olajkutató vállalkozások támogatását és elhatározták azok állami kézben történő koncentrálását.

5 Szakképzett geológusok, külföldi és hazai mélyfúrási szakemberek, mérnökök vezetésével ekkor indult meg hazánkban a rendszeres és módszeres kőolaj kutatás. Az 1908-ban megkezdett hegyszerkezeti kutatások igen gyors eredményei nyomán tisztázódott, — a véletlennel is elősegített — erdélyi kissármási földgázmező felfedezésével, majd gyors feltárásával bebizonyosodott a hazai kőolaj- és földgázkutatások eredményes végzésének lehetősége, sőt szükségessége is. Az állam az erdélyi földgáz feltárásával a már korábban állami monopóliumot képező földgáz után a legjelesebb geológusaink (Böckh János, Loczjr Lajos, Böckh Hugó) kezdeményezésére a jogot a kőolajra is kiterjesztette, a további kutatások állami kezelésben tartása céljából. Az 1911. évi VI. sz. tc.-kel életbeléptetett kőolaj- és földgázkutatási és termelési monopólium első paragrafusa közölte, hogy „A természetes településben előforduló ásványolaj félék, úgymint az ásványolaj (kőolaj, petróleum, nafta) és földkátrány, valamint az ásványolaj-félékkel együttesen előforduló éghető földgázok tekintetében a kutatási és bányaművelési jog az állam részére tartatik fenn".

6 A törvény azonban lehetőséget adott — a tevékenységek átruházási jogának fenntartásával — a tőkeerős — hazai vagy külföldi — magánvállalkozásoknak az ebben történő részvételre. Gyorsított ütemben végezték a nagy apparátussal felállított állami (kincstári) kutatóvállalattal a sármási földgázmező feltárását, s kezdtek hozzá a Kárpát-medence szénhidrogénkutatásának rendszeres végzéséhez és központi irányításának megszervezéséhez. Hamarosan felvetették az alföldi területek kutatásának szükségességét, s mellettük kiemelt helyen a Zalával szomszédos horvátországi, valamint a Nyitra megyei Egbell-környéki előfordulások kaptak jelentősebb hangsúlyt. Ez utóbbi helyen tárta fel a kincstár 1914-től kezdődően az ország első kőolajtermelő mezőjét, s állította gyors ütemben termelésbe a háborús szükségletek kielégítése céljából.

7 E terület mellett egyedül a horvátországi kutatásokat tartották fontosaknak. 3 POSEWITZ T.: Petróleum és aszfalt Magyarországon. M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve XV. k. 245—248. old. 4 U. o. 424. old. 3 BÖHM F.: Ásványolaj- és földgázbányászat Magyarországon 1935-ig. Bányászati és Kohászati Lapok (BKL.), 1939. 9. sz. 155—156. old. 6 ALLIQUANDER Ö.: Magyar bányajog. Bp., 61. old. 7 BÖHM F.: i. m. 158. old.