Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Czigány László: Az 1831. évi kolerajárvány Zalában

CZIGÄNY LÁSZLÓ AZ 1831. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ZALÁBAN A középkor borzasztó járványa, a pestis azóta, hogy a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben nagy pusztítást végzett, 1708 óta is észlelhető volt Magyarországon. Helyét azonban a tömegpusztító járványok sorában egyre inkább a kolera foglalta el. Ez a veszedelmes betegség, az „epemirigy nyavalya"', a Ganges vidékén ősidők óta ismeretes, majd 1821-ben felütötte fejét a Perzsa-öböl környékén, a következő évben pedig Szíriában is. A Perzsa-öböl vidékéről karavánok hurcolták a Kaspi-tenger vidékére, majd néhány év múlva már Moszkvát, 1831-ben pedig egész Oroszországot ellepte a kolera. További terjedését elősegítette a lengyel—orosz háború, így Lengyelországból, az akkor a Habsburg monarchiához tartozó Galíciába, onnan hamarosan Magyarországba is eljutott. Mire a kór hazánk határához ért, már legalább 6 millió emberéletet követelt. 1831 májusában lépett Magyarország területére az addig ismeretlen, félelmetes vendég: a kolera.

1 A galíciai „ragadványos epemirigy"' hírére 1830 decemberében lezárták az északi magyar határt, azonban a határzárat három hónap múlva feloldották,

2 mert úgy tűnt, hogy a kolera terjedése megállt, és a felhasznált katonaságra Itáliában lett szükség, a kitört forrongások leverésére. A járvány feltűnés nélkül terjedt, így elkéstek a kordon visszaállításával. Máramarosi ruszin fuvarosok hozták át a járványt a Felső-Tisza vidékére, majd a sószállító tutajosok hamarosan az Alföldön is elterjesztették. A sebtében telepített belső zárvonalak nem voltak képesek megálljt parancsolni a járvány elterjedésének. Július elején már a Hatvan—Vác—Esztergom vonalon kellett újabb zárlatot elrendelni,

3 majd néhány nap múlva Pozsonytól Pestig vigyázták a révátkeléseket, ám ezek a zárvonalak sem tudták megakadályozni, hogy július 14-én Pesten ne észleljenek kolerás megbetegedést. Július közepén már az örökös tartományok és a Magyar Királyság határán állították fel a kordont. Augusztusban Ausztriában is kiütött a vész: „Bécs se marad nála nélkül, 1 MAGYARY—KOSSÁ Gyula: Magyar orvosi emlékek. Bp. 1929. II. kötet 148. 3 TILKOVSZY Lóránt: Az 1831. évi parasztfelkelés Bp. 1955. 43. 3 Magyarország története 1790—1848. Főszerk.: Mérei Gyula. Bp. 1980. V/2. 674.