Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Czigány László: Az 1831. évi kolerajárvány Zalában

általszökte már Brucknál is a kordont"/

1 Pár hónap múlva alig akadt Magyarországnak olyan vidéke, amely mentes maradt volna e pusztító csapástól.

5 Mivel a magyarországi járvány Ausztria biztonságát is veszélyeztette, széles körű járvány ellenes intézkedéseket tettek. De sem a haderő, sem a pénz nem volt elégséges, sőt orvosokban is nagy hiány mutatkozott. Mindezek, valamint a lakosság tudatlansága és bizalmatlansága meghiúsították az intézkedések eredményességét. így történhetett, hogy 1831-ben az ország minden részébe elhatolt a kolera, s nem kevesebb, mint félmillió embert támadott meg, akiknek 44%-a, majdnem 240 ezer meghalt.

6 Ügy tűnik, hogy a szigorú intézkedések nemcsak feleslegesek, hanem károsak is voltak, hiszen a zárlatokkal és a kordonokkal valósággal elzárták és éhenhalásra ítélték azokat a vidékeket, ahol a járvány éppen kiütött. Valójában, az elzáró intézkedések eredményesek lehettek volna, ha idejében, következetesen alkalmazzák, és ha a lakosság ellátását biztosítják. A kolerajárvány közeledésének hírére az országos hatóságok tétovázva hozzákezdtek néhány preventív intézkedés kidolgozásához. Különböző nyomtatott „Utasítás"-okat és „Tudósítás"-okat adtak ki és terjesztettek. Ezekben igyekeztek, bizonyos intézkedések elrendelésével, a kolera elterjedését meggátolni, illetve különféle védekezési módszereket ajánlottak. Közülük a Helytartótanács „intéző levelei"-re és „utasításai"-ra térünk ki.

7 Ezeket az utasításokat Zala megye is kézhez kapta. A Helytartótanács egyidejűleg felszólította a megyét, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően vezessék be az „utasítások" egyes pontjait, és tegyenek meg mirtóent a járvány elkerülésére. A Helytartótanács abban az időben adta ki intéző levelét, amikor a kolera az északkeleti országrészben kezdetét vette és hamarosan Pestet fenyegette. Elsőként említi, hogy az orvosok és seborvosok minden ragályos és halálos betegségre különösen vigyázzanak és a megbetegedéseket tüstént jelentsék a Helytartótanácsnak. A levél mellé csatolt „Tudósítás" ugyanezt írja elő a községi elöljárók számára.

8 Foglalkozik a „politicus biztosokkal", vagyis a közrendi biztosokkal, kötelességük járvány idején a „szükséges foglalatosságokat kiparancsolni". Ugyanekkor tárgyalta a vármegye a Helytartótanács július elsejei intéző levelét, amely szoros vigyázatot parancsol az utazókra, a portékákra és marhákra.

9 Az utasok csak a meghatározott időre kiállított utazólevéllel távozhatnak el tartózkodási helyükről, akkor, ha az illetékes törvényhatóság bizonyítja, hogy mentesek a kolerától és útjuk csakis egészséges településeken át vezet. Amely utazó nem rendelkezik megfelelő levéllel, „válogatás nélkül az egészséget tárgyaló rendszabások alá vétessék", 4 Döbrentei Gábor levele Széchenyi Istvánhoz. Buda, 1831. aug. 20. Idézi: BÁRTFAI SZABÖ László: Adatok gr. Széchenyi István és kora történetéhez (1808—1868). Bp. 1943. I. kötet 120. 5 HORVÁTH Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből. Bp. 1886. I. kötet 247. 6 HÓMAN—SZEKFŰ: Magyar történet. Bp. é. n. VII. kötet 129. 7 Zala megyei Levéltár. (A továbbiakban: Z. m. L.) Zala vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve. (A továbbiakban: Jkv.) IV. 1. a. júl. 11. 1864. 8 U.o. 9 U.o 1865.