Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 21. (Zalaegerszeg, 1985)

Szabó Béla: Nemtelenek birtokszerzési képtelensége (incapacitas) Zala megyében

j SZABÓ BÉLA: | NEMTELENEK BIRTOKSZERZËSI KÉPTELENSÉGE (INCAPACITAS) ZALA MEGYÉBEN 1736. május 28-án a Vas vármegyei Nagyseé községben birtokos, nemes Skerlecz Sándor az illetékes főszolgabíró: Nicky Dániel, és esküdttársa, Nicky János előtt pört indít néhány nemtelen közbirtokos társa ellen azzal az igénynyel, hogy ők mint nemtelen származásúak, s tehát nemesi birtok tartására jogosulatlanok (incapaces) birtokaikat megfelelő kártérítés ellenében adják át neki, a felperesnek. Ezzel a keresettel indul el egy igen nagy jelentőségű, nem sok idő múlva az egész országra kiható folyamat. Amint a tárgyalás során kiderült, a felperes már megelőzően, az ilyenkor szokásos szimbolikus 3 Ft kisebb summa felajánlásával felszólította az alpereseket a birtokaik átadására. Mivel azok a felhívásnak nem tettek eleget, a szolgabíró elmarasztalta őket, sőt ítélete alapján a végrehajtást is foganatosítani kezdték, de ennek a perbefogottak ellenszegültek. így inHult meg a fenti ellenállási per, amely az alperesek elutasító magatartása okainak felderítését célozta. A peres feleket ügyvédek képviselik. A felperesi ügyvéd a keresetet az 1715: 23. tc-re és a Hármaskönyv III. rés-z 30 címére, valamint — általánosságban szólva — más hazai törvények és a hasonló esetekben figyelembevett szokásra alapozza. E törvények közül az 1715: 23. tc. arról rendelkezik, hogy a „magyar honfiakká bevett külföldiek addig, amíg a honosítási díjat le nem fizetik, se a honosság előjogát ne élvezzék, se fekvő jószágok birtokosai ne lehessenek, s ezért (a birtokukban lévő) zálogos javak, a zálogösszeg lefizetése, az örök jogon szerzett l'ekvőjószágok pedig lelkiismeretesen megállapított becsérték ellenében bármely magyar nemzetbeli kívánságára megválthatók legyenek." A Hármaskönyv III. rész 30 címének 7. §-a pedig azt jelenti ki, hogy „a parasztnak földesura földeiben, azok örökségére nézve, a munkabéren és jutalmán kívül semmi joga sincs, hanem az egész föld tulajdona a földesural illeti és reá tartozik". Nem szükséges jogi képzettség annak a megítéléséhez, hogy az említett két törvény egyike sem alkalmas a felperesi kereset alátámasztására. A? első idegenekről szól, a másik pedig földesúri hatalom alatt lévőkről. Az al