Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
A XVI. sz.-ban népes falu egyházzal és a Pethry család kúriájával. 235 Többnyire Rigyáccal és Erdősfalvával írták össze, hisz földesuraik is közösek voltak. 1531-ben Both Ferencnek 8 (szegény és elhagyott ugyancsak 8), Répássy Ferencnek 7 (szegény 4, felégetett 3), Dessewffy Jánosnak pedig 4 és 1 /_ portáját adóztatták. 230 Az 1542. évi dikális összeíráskor Both György 6 portával szerepel. Ugyanekkor Perze Benedeket 65, Lőrinci Ambrus özvegyét 6 dénár fizetésére kötelezték. A szintén ott lakó Osvalt Mártont szegénysége miatt megadóztatni nem tudták. 237 Korán jelentős lehetett a földművelése, 1552-ben ugyanis 107 kereszt gabonát említenek. 23,8 Ekkor még főleg magyarok lakták; erre utalnak az oklevelekben szereplő dűlőnevek. 239 A XVI. század derekától a török Petrit is többször feldúlta, így 1548ban 240 és 1566-ban 2 '' 1 . Lakói az ellenség hírére a környező erdőkbe menekültek. Távoztával visszatértek, újra felépítették házacskáikat, ám egyre kevesebbet. Kápolnája is leégett 2 '' 2 . 1572-ben pusztaként 2 '' 3 , 1590-ben 244 és 1598-ban 27 ' 5 azonban ismét faluként említik, tehát időközben újra lakta néhány család. Ez utóbbi alkalommal Perneszy Jánosnak 4, Gereczi Bertalannak 7, Istvánffy Miklósnak és Zeremi Istvánnak 2—2, Gergócz Gergelynek és a bírónak pedig 1—1 házát írták össze, de megadóztatni nem lehetett őket, olyan szegények voltak. A Kanizsa bevételére gyülekező törökök majd a visszafoglalásával többször is próbálkozó császári hadak pusztíthatták el teljesen, hiszen mindegyik kiette, kifosztotta a lakosságot mindenéből. A XVII. században keveset hallunk róla. Időnként biztosan lakott volt, mert népe a hódoltság utolsó éveiben Csalla Ahmet aga török földesúrnak minden ház után évi 1 tallérral, robottal és természetbeni adókkal szolgált. A felszabadító háború után, 1690-ben az első kincstári összeírok 15 puszta telekkel, 100 hold felerészt puszta szántóval, 20 hold réttel, és egy erdővel vették számba. Földesurai 1693-ban és 1698-ban Inkey Ferenc, Nádasdy Boldizsár, ill. Tamás és Grétzy Tamás voltak. Ekkor, s 1697-ben Rigyáchoz tartozó pusztaként írták össze. 2 '' 0 1700-ban Rajki Mihályt és Pált említik örökjogú birtokosának, ám Rigyáccal és Semjénházával együtt 1719-ben Inkey János, Zala megye alispánja szerezte meg. 247 235 OL Die. Zala II. 14 v. 1531.; OL Die. Zala I. Proc. min. colon. 13 v. 1542.; II. 250. 1548.; Zalavári hh. lt. 1/1143. 1556. 23ü OL Die. Zala II. 14 v. 1531. 237 OL Die. Zala I. 42. 1542.; I. Proc. min. colon. 13 v. 1542. 238 OL Kamarai L. Dec. E. 159, 172, 107. 1552. 239 Zalavári hh. lt. „D" protocollum 213: Kerezthwth, Heghnaghy, Berkykwth, Thamaserdeye, Barathetha, Wyzmosas, Ghewrsewnwelgye 1565. 240 OL Die. Zala II. 251. 1548. 241 OL Die. Zala III. 528. 1566. 243 PFEIFFER J. 1947. 26. 243 OL Die. Zala, I. 304 v. 1572.; I. 306. 1573. 244 SzML Kápt. jkv. XIII. 162. A. 1590. 245 OL Die. Zala IV. 494. 1598. 240 OL U. et C. 6/14. é. n.; 29/40. 1697. 247 OL U. et C. 27/51. 1700.; BÁTORFI L. 1877. III. 14.
