Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

Megszakításokkal, lassan népesült be főleg igen szegény horvátokkal. 1720ban marhájuk még nem volt, ezért sem szántani, sem vetni nem tudtak. Kézi erővel termeltek kevés kukoricát.

248 1728-ban 10 örökös jobbágy lakta, köztük a bíró. Úrbéres földet még nem kaptak, 30 hold irtásföldet és 22 szekérnyi irtásrétet műveltek. A földeket két nyomásban négy igavonóval háromszor szántották, ennek ellenére kevés gabonájuk termett. A kendert és lent házilag fonták meg és szőtték vászonná. A makkos erdőt Inkey báró használta, aki csak tűzi- és épületfát biztosított számukra.

249 23. táblázat ZML. Conscr. Univ. 1711. ZML. Conscr. Univ. 1717. 17/e. ZML. Conscr. Univ. 1728. 22 b. ZML. Conscr. Univ. 1730. ZML. Conscr. Univ. 1770. 46/76. PETRIVENTE LAKOSSÁGÁNAK MIGRÁCIÓJA AZ 1711—1847/48. KÖZÖTTI ADÓÖSSZEÍRASOK ALAPJÁN NÉV 1711 1717 1728 1730 1770 1847/48 Balta Murgés Otroikó, Trojko, Sztrojko Simonies Skinyár, Szkenyár, Skeinyak Talán, Sztalán Zadravetz, Zadravecz Ivanoga, Ivanogha Iván Kránicz, Krányecz Pongrácz, Pungrácz Horváth Falábú Kramanics Kiss Korcsmár, Korcsmáros Karlovicz, Karlovecz Koprovecz Magyar Subás Takács Tarkan Vörös Vrányi, Vranits Gyurgy Khem összesen: 10 11 28 1 1 1 25 248 ZML Conscr. Univ. 21. 1720. 171. 249 ZML Conscr. Univ. 22 b. 1728. 105, 106.