Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A ZALA MEGYEI HORVÁTOK TÖRTÉNETE

î. A ZALA MEGYEI HORVÁTOK TÖRTENETE A Mura menti horvátok Zala megyében élnek. Falvaik közül a korábbi le­tenyei járáshoz tartozott Tótszentmárton (Sumarton), 1 Tótszerdahely (Serda­helj), Molnári (Mlinarce), Semjénháza (Pustara) és Petri vente (Petriba), a nagy­kanizsaihoz pedig Murakeresztúr (Murski Krstur) a korábbi Kollátszeggel, Fi­tyeház (Ficehaz) és Bajcsa (Bajca). Bár az utóbbi már csaknem teljesen elma­gyarosodott, — igaz, Murakeresztúron is sok magyar lakik már — több mint másfél évszázadon keresztül horvát anyanyelvűek lakták, ezért történeti vizs­gálódásunk során vele is foglalkoznunk kell. Területileg e falvak 12 382 kat. hold nagyságú tömböt alkotnak (Bajosával együtt). Népességük 1970-ben 9372 fő volt, akik közül mintegy 6000 a horvát anyanyelvű. E kis néprajzi csoport nagyobbrészt a muraközi horvátság Murán átván­dorolt utóda, mely idővel magába olvasztotta az ide települt magyar, szlovén és egyéb anyanyelvű lakosokat. Kettejük nyelvében, viseletében, szokásaiban ezért már a századfordulón is számos különbséget találtak. 2 Kialakulásában és fennmaradásában földrajzi, történeti, gazdasági, társadalmi, nyelvi valamint egyházi viszonyok és adottságok játszottak közre. Földrajzilag délről a Mura, keletről az egykori kanizsai mocsár, illetve be­rek, majd a lecsapolások óta a Principális-csatorna (a helyi nyelvjárásban Princi, régiesen Kanizsnica) határolja. Nyugatról Letenyével, északról a Nagy­kanizsa—letenyei országúttal illetve Szepetnekkel határos, amely Zala me­gyei viszonylatban szokatlanul nagy területével mélyen beékelődik e horvát szigetbe elkülönítvén Bajcsát — s részben Fityeházt is — a többi horvát falu­tól. A századfordulón még vegyes népességű Szepetneken 1900-ban 736 hor­vátot is nyilvántartottak a 2468 főnyi lakosságból. :i Utódaik azóta elmagyaro­sodtak, de a határ déli részén még számos földrajzi név őrzi az egykori bir­tokosok emlékét: Ceres, Prosice, Cerina, Krancsonica, Graberia stb. 4 1900-ban horvát anyanyelvűnek vallotta magát a korábban Somogy me­gye csurgói járásához tartozó, közvetlenül Murakeresztúr szomszédságában 'A Mura menti horvát falvak nevét nem egységesen használja az eddig megjelent szerb-horvát nyelvű szakirodalom. Tótszentmártont egyesek Somarton-nak (ZGA­NEC 1974.), Molnárit MZinarci-nak (ZGANEC 1974., VUJICSIC 1978.) írják, hogy csak néhány példát említsek. De maga a lakosság is különféleképp nevezi e fa­lukat. Munkámban a helységnévtáblákon olvasható névvel nevezem őket. 2 Maga Muraköz sem volt etnikailag egységes. Már GÖNCZI Ferenc is megkülön­böztetett benne különféle táji csoportokat. GÖNCZI F. 1895. 3 Nsz. 1900. I. köt. 1. rész. ''Papp L.—VÉGH J. 1964. 597.

Next

/
Oldalképek
Tartalom