Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
HORVÁT FALVAINK ANYAGI KULTÚRÁJA
A szoba hagyományos berendezése a századfordulón Az ágy postel, postela A szobákban a bejárattal szemben levő fal hosszában általában két, viszonylag kisméretű festett ágy állt. A régebbiben az idős gazda és felesége, az újabban az egyik fiatalabb házaspár, esetleg a nagyobb leánykák vagy serdületlen gyermekek aludtak. A festett ágyak többnyire muraközi asztalosok készítményei, az egyszerűbb darabokat azonban gyakran házilag csinálták. A legrégibb festett darabot 1951-ben Molnáriban láttam, s még nagy becs ben állt. Feltűnően kicsi és alacsony volt, két egyforma magas ágyvéggel. Fenyőfából készült zsilipéit technikával és faszegekkel szegezték össze. Kék alapszín felett sötétkék és élénksárga olaj festésű egyenes és hullámvonalak, valamint lendületes félkörívek cifrázták. A két ágyvég és az egyik oldal fő díszét egy-egy téglalap alakú keretelésbe foglalt, barokkos. 1847. évszám alkotta, körülötte centrális elrendezésű, tarka, leveles-indás tulipánokkal. Az idős tulajdonos elődeitől örökölte, akik Gyóta-pusztáról költöztek a faluba. Eladásáról hallani sem akartak. Mikor 1968-ban ismét felkerestem őket, hogy megvásároljam a múzeum számára e ritka darabot, a régi háznak és lakóinak — s velük együtt az ágynak — már csak hűlt helyét találtam. 1870-es évszámmal datált ágyat azonban múzeumunk is őriz. Ez azonos technikával készült asztalosmunka, mint a Molnáriban talált. Az ágyvégek és oldalak tetejére, valamint az utóbbiak aljának külső felére azonban gondosan munkált, legömbölyített élű, hornyolt széldeszkákat szegeztek. A fej felőli ágyvég magasabb. Itt az oldaldeszkákat ívelten megmunkált szélű, csapolással és faszegekkel rögzített magasítóval is ellátták. A fenékdeszkákat a két oldal belső felére szegezett vastag lécek tartják. A festés alapozása hígan felvitt barna olajfesték. Mintázata a rajzon elég jól látható: téglalap alakú keretben elhelyezett, nagyjából szimmetrikus, laza szerkesztésű, vékonyan alkalmazott leveles-virágos olaj festésű, mintázat. A fej felőli ágy vég festése gondosabb a lábnál levőnél. Figyelmet érdemel, hogy a mester nem fordított gondot arra. hogy az oldaldeszka és az ágyvégek díszítményeit szimmetrikusan helyezze el. H: 179 cm, Sz: 92 cm, M: 78 cm. (73. rajz)' 195 Az előbbivel egy műhelyben készülhetett, mert vázszerkezete, motívumkincse és festése is hasonló, az a szentmártoni ágy (Lelt. sz.: 78.118.1), melyet tulajdonosa 45 éve vásárolt, de már akkor is viseltes volt. Készítője rutinos ecsetkezeléssel festette a középtengelyes szívből, fazékból kinövő tulipánokat és egyéb virágokat. Am a szimmetriára ő sem sokat adott, mert a keretbe foglalt virágmotívumok még nagyjából sem kerültek az ágyvégek közepére. Szembetűnő, hogy a mester a kazetták környékét, azaz a díszítetlenül maradt felületeket vörösesbarna olaj festékkel mázolt váltakozva sorakozó egyenes- és hullámvonalakkal, félkörív-sorokkal és egyéb vonalas mintázattal cifrázta, miként azt a később rajzban is bemutatott díszdeszkán (68. sz. rajz) és asztal495 Előbbiekkel egy műhelyben készülhetett a csáktornyai múzeumban kiállított egyik festett ágy is. HRANJEC S. 1977. 24.
