Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)

A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE

gyakran szerepelnek együtt az összeírásokban és egyéb forrásokban. Közigazgatásilag 1864-ben egyesítették őket. Egy ideig Kollálszeg-Keresztúr, majd Murakeresztúr-Kollátszeg volt a neve. 1910-től Murakeresztúr. A horvát ajkúak Kerestur-nak mondják. A Szent Kereszt tiszteletére emelt, dombra épített bencés monostorról nyerte nevét, ami már 1347-ben fennállt Abbas Monasterii S. Crucis de iuxta fluv. Mura néven.'85 Alapításának körülményeit nem ismerjük, de nagyon szegény lehetett, mert sok szorongatás érte. Előfordult, hogy a támadók még templomát sem kímélték, így az csakhamar pusztulásnak indult.

1

' (i Története folyamán többször gazdát cserélt. 1509-ben a Zichyek kezén volt,

2

""

7 1542-ben pedig két letenyei officiális (urasági tiszt) foglalta el a monostort a mellette fekvő falucskával, melyben akkor a helybéli apátnak 4 portája volt.

288 1548-ban 3 és fél lakott, 3 puszta, valamint 6 szegény portáját és egy portariusát írták össze.

289 Később hol a Széchyeké, hol ismét az apátságé lett. Egy időben a csatári bencés apátsággal egyesítették: még 1645-ben is közös apátjuk volt.

290 A középkori falu közepes nagyságú lehetett, sőt 1598-ban királyi oppidumnak mondták.

291 mert Szigetvár eleste után itt emelték a Bécs és Nyugat védelmére nagy sietve kiépített végházlánc egyikét292 (14. kép) A török többször felégette, így 1566-ban,

29;ï 1570-ben,

294 1578-ban és 1598ban.

295 Lakói a környező mocsár szigeteire menekülhettek, mert csaknem mindig hamar újjáépítették viskóikat. Szegénységük miatt csak elvétve lehetett megadóztatni őket. 1591-ben s később többnyire puszta faluként vagy praediumként említik.

2911 Malma azonban időnként még dolgozott, mert a hajdúkból lett molnárok munkája után 1599-ben 4 Ft adót vetettek ki.

297 A hódoltság idején nemigen hallunk róla, de az elpusztult monostor és falu emlékét a Szentháromság-mezőben és a Zrínyi-kúti dűlőben ma is sok tégla, cserép, csont, patics és égéstörmelék őrzi.

298 A török által lerombolt végház emléke pedig Zrínyi-vár és Zrínyi-kút néven él a nép emlékezetében.

299 285 ZO I. 469, II. 331. 1347. Holub úgy véli, hogy azonos vele az 1263-ban említett kanizsai Szent Kereszt-egyház, hiszen Kanizsának ilyen nevű temploma nem volt. HOLUB J. 1933. 392: 2S,i

FÜSSY T. 1902. XII. B. 324—327. 287 HOLUB J. 1933. 392. 288 Zalavári hh. lt. I. 1033. 1542.; OL Die. Zala I. Proc. min. colon. 13. 1542. 289 OL Die. Zala II. 249. 1548. 2:H) OL Batth. AA Alm. 2. Lad. 9. Nr. 26. 1563.; Zalavári hh. lt. 1/1841. 1564.; OL Die. Zala III. 705. 1570.; FÜSSY T. 1902. XII. B. 264. 21,1 OL Die. Zala IV. 494 v. 1598. 292 Wien Kriegsarchiv. No. 77. 0019. 1572. máj. Turco rajza. 2!,;

OL Die. Zala III. 526. 1566. '

!l

'OL Die. Zala III. 705. 1570. 21,5 OL Die. Zala IV. 494. 1598. 29Ci

OL P. 507. Nádasdy es. lt. Okir. III. Rsz. 135. No. 10. fol. 2. 1591. 297 OL Die. Zala I. 319—323. 1599. Egyikük neve Puskadia. »TGYM A—1075/79. 299 PAPP L.—

VÉGH J. 1964. 610—613.