Kerecsényi Edit: A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája - Zalai Gyűjtemény 20. (Zalaegerszeg, 1983)
A KÖZSÉGEK TÖRTÉNETE
A felszabadító háború után, 1693-ban is puszta faluként írják össze, megjegyezve, hogy 20 hold szántóját, 120 hold rétjét és 70 hold makkos erdejét a légrádiak és a surdiak használják.™ Birtoklási viszonyai a XVIII. század első felében zavarosak. Mint újszerzeményi birtokot, átmenetileg Gyöngyösi Nagy Ferenc is megszerezte a kanizsai vár javaival 301 , 1697-ben azonban már ismét az apátságé. Ekkor csupán egyetlen nemes ember, az ispán lakta, aki 20—25 hold irtáson gazdálkodott. Említést tesz az összeíró egy malomról, valamint a halászat és rákfogás alkalmas helyeiről is. 302 Az 1720-as években Keresztúr Prekrik István légrádi plébánosé. Halála után a kincstárra szállt, melytől visszakapta a javadalmas apátság. 303 Ettől fogva — mivel a bencés apátság nem állt helyre — az apáti címet többnyire világi papok viselték. 1737-ben is az apátság pusztájaként említik, melynek 22 hold szántóján főleg rozsot, árpát és zabot termeltek. A vetőmag háromszoros termést hozott, ami 36 Ft 80 dénárt jövedelmezett, A felmérés alkalmával a Királyné mezeje nevű szántó parlagon állt, a mintegy 300 holdas tölgyerdőben pedig a kollátszegiek legeltették állataikat. A birtokot a kamara 736 Ft-ra értékelte. 304 A XVIII. sz. derekán az apátság majorságot, épített ki, melyet ezentúl többnyire Kollátszeggel írtak össze. 1771-ben a birtok 35 hold szántója, 70 kaszás rétje, 55 urnás szőlője, valamint jobbágyokkal közös erdeje 701 Ft-ot jövedelmezett. 30 ' 1 Az apátság általános vagyoni helyzetéről, valamint a gazdaság szervezetéről az 1737. és az 1768. évi inventáriumból, s a fennmaradt gazdag iratanyagból értesülhetünk. 306 1788-ban a majorságot — s vele együtt Kollátszeget — az apátságnál megszervezett plébániához csatolták. Ez évtől találhatók meg az anyakönyvek. 30 ' Iskolája azonban még 1796-ban sem volt, noha a plébánia már 8 éve működött. 308 Az apátsági birtokot szabadmenetelű szerződéses jobbágyok lakták. Eleinte csak néhány magyar, ill. horvát nevű család, akik akkor még elég kedvező feltételek mellett szolgáltak. 1748-ban az apátság a korábbi 1 Ft-os árendát a telek nagyságától függően 4—8 Ft-ra emelte, 3,111 ezért terheik növekedése miatt 1765ben ők is a királynőnél tettek panaszt.'' 1 " A Mária-Terézia-féle úrbérrendezés azonban kedvezőtlenül érintette a parasztokat, mivel az apátság ezentúl a szerződéses terhek mellett az urbáriumban megengedetteket is rájuk akarta kényszeríteni: a felemelt árenda mellett pl. elrendelte a kilenced szolgáltatását is. Egy egész telekhez ekkor 22 hold szántó 300 OL U. et C. 126/11. 1693. 301 OL Batth. P.1322'100. 3—8. 1693. 3(12 OL U. et C. 29/40. 1697. 303 OL U. et C. 11/25. 1727. 304 OL U. et C. 67/63. 1737.; Irreg. II. 5. 1737. 305 OL U. et C. 199/11. 1771. BÉLI J. 1972. 329. 306 OL U. et C. Irreg. 9. No. 15. és 2/5. 1737.; OL U. et C. 189/1—2. 1767. 307 A murakeresztúri plébániahivataí közlése. 308 ZML Közgyűlési iratok. 1796. márc. 14. 8. sz. 309 ZML Urb. Mellékletei. Kapornak 29. 1780.; FELHŐ I. 1970. 388—389. 310 BÉLI J. 1972. 327.
