Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

két-két lemez, amelyeket a patára hajlítottak, hátul pedig kampóban végződő nyúlvány van, amellyel felszijazták a patkót a lábra. A későbbiekben még részletesen foglalkozunk a római patkók kérdésével. Véleményünk szerint ez az a tárgy, amit 279 CATALLUS emlit /solea ferrea/. Már LINDENSCHMIDT foglalkozott vele, megállapítva, hogy gyógypatkóként használ280 tak a romaiak. Ezt a funkciomeghatarozást megerősítik a néprajzi anyagból ismert gógypatkók, amelyeket nem szegeltek, hanem lemezekkel és szijjal erositettek a ronggyal bekötött 2 81 patára. H: 18 cm; SZ: 13 cm; M: 7.5 cm. KARDOSKUT /Békés m./ OLASZ E. ásatásából két sarlót mutat a békéscsabai múzeum kiM1 I . £ 282 állítása. 319. §_a_r__l_ó Töredékes darab. A nyéltüskéhez tompaszögben visszatört nyak csatlakozik, amely ujabb töréssel megy át a pengébe. A penge alsó fele alig ivelődik, kb. 25°-os szöget zár be a nyél irányával. Erősebben iveit felső harmada hiány283 zik. Árpád-kori formát mutató darab. 320. §_a_r_l_ó Szintén töredékes. A nyéltüske csonkjához rövidebb nyak csatlakozik, a penge alsó fele pedig csaknem párhuzamos a nyél irányával. Ez inkább a későközépkori sar. -, . ,, - 284 lókra jellemző. KECEL /Bács-Kiskun m./ A honfoglaláskori temető 3. és 5.sirjában sarlókat találtak. 285 Többször közöltek már okét. 321. S_a_r_l_ó /MNM k.o. 3/1935./ A 3. sirban talált töredék. A nyeltüskehez tompa szögben /kb. 137°/ csatlakozó egyenes nyak Ívelten megy át a töredékes pengébe. H: minimum 25 cm; p.SZ: 1.7 cm. Nápvándorláskori formát mutat.