Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/
322. S_a_r_l_ó / MNM K.o. 3/1935./ Ugyancsak a 3.sirból. A nyéltüskéhez feltűnően vékony nyak csatlakozik, amely nagy ivben megy át a széles, előrehajló töredékes pengébe. H: kb. 2 9 cm; p. SZ: 3 cm. 323. S_a_r_l_ó /MNM K.o. 3/1935./ Az 5.sirból. Az előzőhöz hasonló formát mutat. A nyak és a penge ive csaknem szabályos köriv. Hegye hiányzik. H: kb. 28 cm; p. SZ: 2.5 cm. KECSKEMÉT /Bács-Kiskun m./ 1927-től kezdődően nagyszabású ásatásokat folytatott a Kecskemét-környéki, törökkorban elpusztult helységek helyén SZABÓ KÁLMÁN a kecskeméti múzeum igazgatója. Eredményeiről összefoglaló kötetet jelentetett meg, amely a középkori magyar falu 286 életét bemutató első összegezés. Válogatott anyaga több mezőgazdasági eszközt tartalmazott. Az ásatási leletek a II. világháborút követően összekeveredtek, egy részük megsemmisült. 1955-ben összefüggések nélkül a múzeum középkori eszközanyagát ujraleltározták /ltsz.: 55.41.../. De olyan eszközök is idekerültek, amelyek nyilvánvalóan nem SZABÓ K. ásatásai287 ból származtak. Ezért itt csak azokat a tárgyakat ismertetjük, amelyeket képben is közölt az ásató. 324 - 325. 2_s_z_t_ö_k_e /KKJM 55.41.326-327./ Az első nagyobb / H : 18 cm/ és legyezőszerüen szélesedő pengéje iveit élben végződik /él H: 8.8 cm/. A másik zömökebb. A roncsolt 288 köpü átmérője 3.9 cm; teljés H: 13.6 cm; él H : 5.0 cm. 326. Á_s_ó_p_a_p_u_c_s /KKJM 55.41.313./ A kerek élü ásóvasalás feltűnően széles. A vályú végén megnyújtották. Ez a töredékes nyúlvány az él sikjára merőlegesen lapitott. Az ásató ugy vélte, hogy ezt a nyúlványt visszahajlítva a fába szegez289 tek. Valószinübb, hogy a nyúlvány fülben végződött es azt
