Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

a köpü több mint a fele a teljes hosszúságnak. A penge elejéből is több cm-nyi hiányzik tehát. Az anyag a köpü hátánál a legvastagabb és a kopásnak megfelelően a hegy felé vékonyodik. A köpüszárnyak elől hegyesszögű csúcsban végződnek, a vállak tehát csapottak voltak. Teljes H: 23.5 cm; köpü H: 13.7 cm; kifelé szűkülő köpü SZ: 11.3 - 10.4 cm; váll SZ: 13.6 cm; ere983 detileg kb. 16.7 cm. A pannóniai anyagban nem találtunk jó analógiát eszközünkhöz. Hasonlóan könnyű, csapott vállú,de rövidebb köpüjü a 805.

+

sz. római kori barbár telepről szárma984 zó darab. Vaiószinüleg Daciában volt általános ez a tipus, és.onnan került a barbárokhoz. 1252. + Ç_s_o_r_o_s_z_l_y_a_

1 /NYJM 66.35.1./ Nagyon jó fenntartású, ép eszköz, csak a penge hegye görbült el. A négyzethez közelálló nyélkeresztmetszet alapján a római korra kell keltezni. A penge egyenes élü, görbe hátú, előrehajlik. H: 49.5 cm; él H: 15.5 cm; p. SZ: 4.6 cm; nyél keresztm.: 2.3x2.1 cm, középen: 2.4 x 2.6 cm. Tekintve, hogy mindkét tárgy római kori, valószinünek tartjuk, hogy összetartoztak és a közeli Daciából származtak. ŐFEHÉRTÓ /Szabolcs-Szatmár m./ A Farkasmaró nevü erdőrészen 1905-ben fatuskók kiásása közben egy elrejtett vaseszköz leletre találtak, amelyet a NYJM szerzett meg. A lelet két vaspálcát, egy aszimmetrikus szekercét, egy fejszét, egy buzogányt és három sarlót tartalmazott. A leletet JÓSA A. egykori rajzaiból ismerem.^4a ^ három sarló közül egyet sikerült azonosítanom, amelyet ismeretlen lelőhelyüként leltároztak be. A pontos rajzok alapján a lelet jól értékelhető. 1253. + F_§_j_s_2_ëi Elveszett. A sinvas összehajutásával és a tágítással alakították ki az ovális köpüt. A penge foko-