Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - B: Vaseszköz leletek és a lelőhely által keltezhető tárgyak /10*09-137

zatosan szélesedik lefelé egészen az élig. H: 23.8 cm; él H: 8.2 cm. Az ilyen, külön kiképzett fok nélküli fejszék általá985 ban az Árpád-korra jellemzőek. Az 1112. alig kisebb az ófehértólnál. 1254. + §_a_r_l_ó_

1 /NYJM 63.62.22./ Hiányos pengéjű. A 11.1 cm hosszú nyéltüske végét visszagörbitették a fanyélre. A hosszú nyak derékszögben visszatört. A fogazott élü penge alig ivelodve előrehajlik. Jobban görbülő vége hiányzik. H: 37.8 cm; p. iv: 24.7 cm; p. SZ: 1.7 cm. 1255. + - 1256.

+ S_a_r_l_ó_kElvesztek. A nyéltüskével tompa szöget zárt be a hosszú nyak, amely enyhe ivben előregörbülő pengében folytatódott. H: 33.2 cm, 31.2 cm; p. iv: 2.56, 22.6 cm; nyéltüske H: 7.0, 8.8 cm. Mindkét sarlóra a hosszú, élezetlen nyak a jellemző. A közeli Nyiregyháza-pusztapótharaszti leletben /1247.-1250./ is darékszögben és tomapaszögben visszatört nyakú sarlók voltak, tehát ezek az eszközök is a késő Árpád-korra utalnak. A csillag alakú buzogányok is főleg a 12.-13.századra jellem986 zőek és a 14.század közepéig voltak használatban. A keltezést segiti a szekerce is. Hosszú, felfelé és lefelé is megnyújtott, keskeny pengéjű szekercét már a népvándorláskorban 987 is használtak, de azok meg nem voltak aszimmetrikusak, ami inkább a későközépkori fafaragó eszközökre jellemző. Az érdekes köpü pontos párhuzamát a Bitca Daomnei-i vaseszköz lelet hasonló pengéjű szekercejéről ismerjük. A III. Béla pénzével keltezett leletben az ófehértóihoz hasonló sarlók és fejsze is van.^^

a Ezért leletegyüttesünket a késő Árpád-korra keltezhetjük . OLTÁRC - Haraszti dülő /Zala m./ 1960-ban a régi csemetekertben erdőirtás közben 5 vaskapából álló vaseszköz lelet került elő, amelyből 3 db-ot tudott megszerezni a NTM.