Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)
BEVEZETÉS
Az előkerülés körülményei, a leletösszefüggések alapján anyagunkat három csoportra oszthatjuk: ásatásból származó, egyéb keltező értékű leletekkel együtt előkerült tárgyak; vaseszköz leletek és végül szórványok. Ebben a csoportosításban és sorrendben közöljük a leleteket. Az egyes csoportokon belül a lelőhelyek ABC-rendjét követjük, ill. a szórványleleletek csoportján belül a végén eszköztípusonként mutatjuk be az ismeretlen lelőhelyü tárgyakat. A 2037 felvett eszköz a közlés ~ 69 sorrendjében folyamatosan növekvő arab sorszamot kapott. Ezeket a számokat kapják a rajzos táblákon, ill. az elterjedési térképeken,^ 0 és a későbbiekben is a feldolgozó fejezetekben ezekre a számokra hivatkozunk majd. Ez nemcsak a lelőhelyekre és a táblákra történő állandó hivatkozást teszi fe leslegessé, de megkönnyiti a képekhez tartozó leirások visz71 szakereseset is. Rajzban közöljük az eddig publikálatlan tárgyakat, ill. azokat, amelyek félreérthetően lettek közzétéve. A leirásban a sorszám mellé tett kereszt jelzi, hogy a tárgyról rajzot is közlünk. Tekintve, hogy csakis a jól keltezhető leletekből kiindulva kísérelhetjük meg az egyes eszközformák koronként változó sajátosságainak és a bizonytalan lelőkcrülményü daraboknak a meghatározását, ez a fejezet forrásérték szerint csoportosítva közli az összegyűjtött anyagot. Ebbe a csoportosításba illesztettük be a mai Magyarország területén, sőt a Kárpátmedencén kivülről származó leleteket is. Ezt indokolta, hogy több időszakban a mai Magyarország területét meghaladó politikai egységek éltek a Kárpát-medencében, ill. a Kárpát-meden cén kivül előkerült anyag függelékként történő közlése megnehezítette volna a munka olvasását, és a hivatkozások viszszakeresését. A magyarországi és a külföldi anyag szétválasztásának jelzésére az utóbbi tárgyak sorszáma szögletes zárójelbe került.
