Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

lemezt erősítettek és ebből ágazik ki a nyéltüske. 355. F_o_2_v_é_s_o. A közönséges vésők között mutat be egy olyan eszközt, melynek lapitott végét a két szélén felhajli­319 tottak es az elejét végig éleztek. A kézműves szerszámok között ilyen vésők nincsenek, a néprajzi anyagból viszont is­merjük. Ha a lónak farkasfoga nőtt vagy más rendellenességek­320 nel ilyen fogvésővel ütötték ki azt. 356, 0_l_d_a_l_v_a_s_a_l_á_s_. Hossznégyszög alakú vaslemez­ből hajlitott félhenger, szeglyukakkal. Törött oldal összeerő­sitésére, a nyújtó alatt dörgőlővasként, vagy a fatengely bo­, - - 321 ritasara szolgait. Kopasnyom nem látszik rajta. 357. L_ő_c_s_v_a_s ± másként k_á_m_v_a_v_a_ s. Egyik vége kup alakú köpü a lőcs befogadására, a másik oldalon karikában 322 végződik, amit a tengelyre húztak. KECSKEMÉT - Arany J. u. /Bács-Kiskun m./ Földmunkákhoz kapcsolódó leletmentés során került elő. 17.szá­zadi kerámiával együtt egy ekevas és egy csoroszlya. Valószí­nűleg összetartoztak. 358. E_k_e_v_a_s /KKJM 60.1.240./ Aszimmetrikus ekevas. A köpüszárny jobb oldala a penge felé szűkül. Bal oldalon a köpü és a penge széle egyvonalba esik. A jobb oldalon 8 cm-es a váll. Csúcsa erősen kopott. A csúcstól 14.5 cm-re négyszögle­tes cimerlyuk található. H: 31.8 cm; SZ: 25.2 cm; köpü H: 8.8 323 cm; köpü SZ: 18.7 cm. 359. C_s_o_r_o_s_z_l_y_a /KKJM 60.1.241./ Ugyancsak kopott. A nyélkeresztmetszet: 4.1 x 2.0 cm. A nyélhez vaskos penge csatlakozik /SZ: 7.3 cm/. A 17.1 cm hosszú él előre irányul, 324 a penge hata görbe. Teljes H: 51.2 cm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom