Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig - Zalai Gyűjtemény 19. (Zalaegerszeg, 1982)

I. FEJEZET - Mezőgazdasági vaseszközök a késövaskortól a törökkor végéig - A: Ásatástól származó vaseszközök /1-1008/

KECSKEMÉT - Árvaház /Bács-Kiskun m./ Az árvaház udvarán SZABÓ K. végzett ásatást. Feltehetően egy 13.század közepén elpusztult gödörlakás leleteit gyűjtötték 325 össze. A kerámia erre a korra utal. 360. R_ö_v_i_d_ k_a_s_z_a SZABÓ K. a Kecskemét környé— 326 kén használt tisztitó kasza alapján nádvágónak határozta 327 328 meg. ' A funkció pontos meghatározása TAKÁCS L. érdeme. 329 Az eszköz hosszát SZABÓ K. 25 cm-ben adta meg. A tábláról csak ezt az egy méretet ismerjük. A patkó és a kengyel alapján azonban bizonyos, hogy a méret téves, és hossza kb. 35 cm amint azt TAKÁCS L. is feltételezte. Legjobb párhuzama is 33 330 cm hosszú es a pengeszelessege eléri a 6 cm-t. A Kecskemét-árvaházi rövid kasza pengéje is kb. 5-6 cm széles volt. A nyak és az él kb. 130°-os szöget zár be. 361. P_a_t_k_ó Erősen korrodált lópatkó bal fele. Az elkes kenyedő szár sarkos. Nem állapitható meg bizonyossággal, hogy a széle hullámos volt-e? KECSKEMÉT - Cédulaház /Bács-Kiskun m./ A halom elhordásakor többszáz siros honfoglaláskori temetőt bolygattak meg. KADA E. a IV.sor egyik női /?/ sirjában a jobb térd külső részén, élével felfelé egy ásópapucsot talált 362. Á_s_ó_p_a_p_u_c_

s Az erősen korrodált, kerek élü vasa lás szárai lefelé alig szélesednek. M: 21.0 cm; SZ: 20.7 cm; 331 szar SZ: 4.6 cm. A II. világháború során megsemmisült. KESZTHELY - Apátdomb /Zala m./ A halom elhordásakor több korszak emiekei kerültek elő. Nem ismerjük a pontos lelőhelyét egy sarlónak.