Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Szabó Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért
SZABÓ BÉLA : AZ AGILISEK ÉS ÉVSZÁZADOS KÜZDELMÜK ZALA MEGYÉBEN AZ ADÓMENTESSÉGÉRT 1. Azokat a nemtelen férfiakat, akik nemesi származású nőt vettek feleségül, és azokat, akik az ilyen ..vegyes" házasságból származtak, a 18. századtól kezdve általában az agilis jelző alkalmazásával különböztették meg a magyar társadalom többi tagjaitól. CZÖVEK 1. Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások című művében, ami voltaképpen a nevezetes zalai származású jogtudós, KELEMEN 1. jogtudományi tanulmányának magyar fordítása, az egyik lábjegyzetben ezt írja 1822-ben: „Valljon a szabadosokat annyokról álló nemesi jószágaikra nézve az adózásnak, vagy contributiónak alája lehet-e vetni? Ebben sem a szokás, sem a princípium nem egyenlő mindenütt. Néhány vármegyék őket ezen teher alól kihagyják azon okból, hogy a t'undusokért való fizetésben vagy adózásban a fundusoknak és nem a személyeknek minémüségeiket kell teknv tétbe venni. Más jurisdictiók pedig contributiók alá vetik őket azon okból, hogy a teher nem a fundushoz, hanem a személyhez van kötve (1741:8. tc.) és úgy valamit a nemtelen kéz művel, mindaz teher alatt való. Kívánni lehetne, hogy bár tsak ebben a dologban egyenlő és közönséges sinor mérték rendelődne még pedig ollyan, amely a nemesi praerogativákkal legjobban megegyezne; lehet tapasztalni, hogy egymással szomszédos vármegyékben egymással nyilván ellenkező praxis vagyon." 1 Igen problematikus helyzetű társadalmi rétegről van tehát szó, amelynek jogállását a maga korában sem tudták megnyugtatóan meghatározni, s ennek megfelelően megítélésükben a történetírók is különféle véleményt nyilvánítottak. Az agilisekről HOLUB J. írt alapvető tanulmányt: kettőt is, mert az első „Les agiles" címmel egy francia folyóiratban jelent meg 1955-ben. Ezt némiképp kiegészítve olyan részletekkel, amelyek az idegen olvasót kevésbé érA legtöbb adatot a Zala megyei közgyűlések irataiból merítettem (rövidítve: Kgy-i. . . dátum... iratszám). 1 CZÖVEK I.: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások. Bp. 1822. I., 248.