Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására
termelte meg és költötte el. 24 Bármilyen derülátó is a szerző, az általa felvetett, felvázol* feladatok jelentős részét nem lehetett a rendelkezésre álló pénzöszszegből megvalósítani. Hozzá kell tenni, számosra közülük valószínűleg igény sem volt az akkori mezővárosban. A tervezet jelentőségét abban látom, hogy irányt adott, milyen közfeladatok ellátására lenne szükség Sümegen, pontosabban egy Sümeg nagyságú és státusú mezővárosban. A szerző sokoldalú tájékozottsága, képzettsége révén a helyi sajátosságoktól eltekintve általános érvényű modellt adott. Ugyanakkor megvalósítandó példát állított a kevésbé művelt tanácsosok és a polgárság elé. Nagy érdeme az adott valóság megváltoztatásának, jobbításának igénye, másrészt műve az utókor számára történeti értékkel bír, pontos adatokat közöl a városról, betekintést ad a korabeli művelt értelmiség gondolatvilágába. Vé' gül nem elhanyagolandó a tervezet irodalmi értéke sem. Sümeg önkormányzata 1835 és 1848 között A fe^erülő legfontosabb kérdés, hogy műve megírásakor a szerző milyen már meglévő hivatalszervezeti alapokra támaszkodott, és hogyan változtak meg ezek tervezetének elfogadása után. Mindkettőre kevés adatunk van. A korábbi privilégiumokban a 18. századtól szerepelt a város bírája, vagy város öreg bírája, a nótárius, és az esküdtek. Tanács tehát volt, arra azonban, hogy a tervezetben leírt tisztségeket viselték-e, semmi adatunk. Az, hogy az aláíráskor csak az esküdtek megjelölés szerepelt, nem kizáró ok, mivel 1838ban, 36 évvel később is csak a tanácsosok aláírás szerepelt a contraotuson, annak ellenére, hogy korábbi jegyzőkönyvekből tudjuk, többségük egyéb hivatalt is viselt. Először az előbb említett szerződésnek 1847-es megújításakor olvassuk kiemelten a közgyám és a városgazda aláírását. Egyetlen biztos támpontot a több mint 20 évvel későbbről fennmaradó jegyzőkönyvek adnak, 1834—38-ig és 1838—45-ig. Belőlük a következőket tudjuk meg: Bírónak a 13 belső tanácsos közül a földesúr által kandidált 3 jelölt egyikét választották, évenként novemberben. Az újraválasztás miatt egy-egy bíró általában két-három évig maradt hivatalában. A földesúr képviselőjének jóváhagyása után az új vagy újra választott előljáró a város templomában tett esküt. A külső tanács tagjainak száma 31 volt. 25 Ha a kis és beltanácsosi helyek lemondás, vagy halál miatt megüresedtek, helyettük a két tanács tagjai választottak esküdteket három—három jelölt közül. A hetenként tartott üléseken részt vett a beltanácsosokon kívül a jegyző, az egyik, vagy mindkét „becsületbeli" esküdt, és kettő-tíz között változó számmal kistanácsbeliek is. A tisztújításokon jelen voltak a földesúr és a megye megbízottai (szolgabíró, esküdt). A jegyzőkönyvet a jegyző írta alá, 35 novemberétől 38-ig a résztvevő tanácsosok is. 21 ' A város tisztviselői közé tartozott ügyvédje (később az egyik )Jk A zalavári apátság 1783-as jövedelemkimutatása. 1783. ZmL. A zalavári apátság házi levéltára. 25 Kj. I. 1834. március 2., november 1., 1835. november 1. stb., 1836. május 20. Kj. II. 1840. március 13. 26 Kj. I. 1836. november 1. Kj. II. 1838. november 1.
