Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására
becsületbeli tanácsos viselte ezt a címet) és a törvénybíró, aki valószínűleg a bíró állandó helyettese volt.7 A belső tanácsosok közül választották a városgazdát, az adószedőt, a két árvák atyját, az erdőinspektort, a külső tanácsosok közül a kvártélymestert, a két hadnagyot, a négy kisbírót. E tisztségek elfogadását jelentős, 30—80 Ft közötti összeggel megválthatták. 28 Az egyéb „város szolgáit", erdőkerülőket, éjjeliőröket, gulyásokat, csikósokat, kondásokat a jegyzőkönyvben is meghatározott bérért fogadtak fel. 29 A város élenjáró képviselőinek fizetéséről a jegyzőkönyv nem emlékezett meg. A tanács feladatainak legnagyobb részét a fóruma elé tartozó szerződéskötési és bíráskodási ügyek tették ki. Előtte kötöttek nagyobb adásvételi szerződéseket, folytak le a jelentéktelenebb peres ügyek, örökség, becsületsértés, kisebb lopások, tilosban legeltetés, tűzzel való vigyázatlanság stb. A büntetés általában egy-két napi áristom. vagy pálcaütés volt. A lopással okozott károkat behajtották. Végrehajtást helyeztek kilátásba, ha a volt tanácstagok a kezükre bízott pénzt mandátumuk lejárakor nem szolgáltatták be. :i0 A tanács ügyelt arra, hogy a törvényesen eléje tartozó ügyekben mindig ő döntsön. Példa erre, hogy egy alkalommal becsületsértési ügyben a panaszos rögtön a földesúrhoz akart fordulni, ezt azonban nem engedték meg „minekutánna ezen kérelem levélben semmi criminális nem volt". 31 Máskor az ellen tiltakoztak az úriszéken a városi ügyvéd közbenjárásával, hogy a földesúr hajdúja a tanács tudta nélkül kísért egy lakost az uradalmi börtönbe. 32 A tanács tagjai közül peres ügyekben kiküldött néhányat a helyszín és a körülmények vizsgálatára. A kiküldöttek napidíjat kaptak. 33 A tanács feladata a polgársággal egyetértésben a város javaival való gazdálkodás, a szolgák felfogadása, kifizetése, az országos, megyei és földesúri terhek arányos elosztása, beszedése, a városban állomásozó katonaság elszállásolása volt. Ami a jövedelmeket illeti, Rosty reményei e tekintetben nem váltak valóra. Hiányzott a kezdő tőke, melynek segítségével be lehetett volna indítani a város gazdaságát. így két kocsmáját mindig, szántóföldjét legtöbbször bérbe adták. A kocsmák még így is szép összeget, évi 1400 Ft-ot hoztak, de jóval kevesebbet annál, amennyit saját használatban jövedelmeztek volna. 3 ' 1 A városi adókon kívül bevételt jelentett még a gubacs (500—800 Ft-ot), 35 a szénaeladás (100 Ft-on felül), és a városháza pincéjének bérbeadása/''' 1 A vásárjövedelemről nincs adatunk, valószínűleg innen is jött be néhány száz forintnyi összeg. A bevételek még így sem fedezték a kiadásokat. 1837-ben a városgazda előadta a tanácsülésen, hogy nem tudja kifizetni az alkalmazottakat, ezért az adók sürgős behajtását kérte. A pénzhiányon úgy akartak segíteni, hogy 27 Kj. I. 1834. nov. 9. Kj. II. 1843. december 9. 28 Kj. I. 1834. dec. 28. 29 Uo. Kj. II. 1845. okt. 25. 30 Kj. I. 1834. márc. 8. 31 Kj. I. 1834. jún. 9. 32 Kj. II. 1843. dec. 9. 33 Kj, I. 1834. ápr. 12. 34 Kj. I. 1834. ápr. 12., Kj. II. 1843. aug. 6„ 1844. aug. 4. 35 Kj. II. 1842. aug. 14., 1843. júl. 16. 36 Kj. II. 1840. nov. 28., 1843. szept. 16. Kj. I. 1836. okt: 29:
