Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására
Sümegen a következő mesteremberek éltek: „1 vendégfogadós, 2 pék, 1 mészáros, 1 bádogos, 1 patikás, 1 borbél. (Serfőző és szappanos nincs) vagy fábul, vasbul és erzbül. s kővel dolgozó úgy mint 2 ács, 5 asztalos, 7 kádár, 4 kerékgyártó, 1 esztergálos, 3 kovács, 3 lakatos, 1 órás, 2 kőműves. 1 cserepes, — 12 fazekas, 1 üveges vagy ruházat körül munkálkodó, — 4 német, 8 magyar, 12 szűr-szabó, 2 gombkötő, 5 szűcs, 26 csizmadia, 11 timár, 7 német, 9 bocskor varga, 2 kalapos, 5 fésűs, 1 finom festő, 1 nyomtató, 9 kapczás, 18 takács, 2 nyeregjártó, 1 köteles, ezeken kívül 1 nádazó, 3 rendes kőfejtő (hasznos kézi mívek) ... a többi mind paraszti major gazda." Az istállózó állattartást, a fajtanemesítést nem gyakorolták. Sümeg és környékének lókereskedelmét a városban élő cigányok tartották kézben. Mészégetéssel, masszerkereskedéssel, hamuzsír és pálinkafőzéssel egy zsidó foglalkozott, A városban 360 ökröt. 50 lovat, 80 birkát tartottak. 1 '' (A tehenek és borjak számát nem adták meg.) A polgárok só, malomkő, és élelmiszereladásból próbáltak kiegészítő jövedelemhez jutni. Kalmár a földesúr házaiban és boltjaiban volt, egy katolikus és két görög, akik posztót, méterárut (réfes portékákat) füzért, vasat, élelmiszert és más apróságot árultak. Üzletüket azonban rontotta a szomszédos rendeki kereskedő zsidóság. Évente 8 országos vásárt tartottak. Ezek közül kettő—három volt híres és forgalmas, amelyeken 2—3000 lovat és ugyanenynyi szarvasmarhát is ki szoktak állítani. A városban egy iskolamester és egy orvos működött. (1770-ben egy chirurgus). A tűzesetek megakadályozására nem hoztak rendszabályokat. Egészében az író sötét színekben látta Sümeg állapotát. Ostorozta elmaradottságát, lakosságát, amely ..még a csudáktól többet vár, mint az önnizzadástul, az alakosoknak, vagy aggdadáknak többet hisz, mint az okos szónak és foganatos tanácsnak, az hasznos mesterséget gyűlöli, s a német, vagy más szorgalmas nemzetet üldözi, boldogabbnak tartván ennél, kit szegény tűzhelynél együgyű attya semmire nevelt." Nem azért írja ezeket a keserű szavakat, — mondta — hogy általuk Sümeg kisebbedtessék — hiszen nem volt eddig módja gyámoltalanságán segéteni, — hanem hogy leírásukkal a földesurat segítségre szólítsa, s hogy a várost is serkentse a ,.bizontalan gyámság" alul kiszabadulván ,,önn tehetséggel alkalmatos rendelések és intézetek által magának virágzóbb állapotot szerezni". Sümeg hivatalszervezetének tervezete A kézirat második részében tett eleget Rosty a tényleges felkérésnek, felvázolta a város hivatalszervezetének tervezetét, amelyről azt írta, hogy a püspök, a megye képviselői és a város jóváhagyásával állította össze. 15 A tervezet rögzíti a polgárok személyes és birtokjogait, úrbéres és közterheit. Ezt követi '•Uo. 15 A jóváhagyásnak a megyei jegyzőkönyvekben nincs nyoma. Valószínűleg a megye helyi megbízottjának, a commisariusnak, vagy a járási főszolgabírónak beleegyezését kérték. A veszprémi püspöki levéltár vonatkozó anyagának rendezetlensége miatt nem volt remény az elfogadás, vagy más rá vonatkozó irat megtalálására.
