Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására
a kialakítandó hivatalszervezet felvázolása, az egyes tisztségviselők hatáskörének, saláriumának meghatározása. Foglalkozik a város összeírásának és a birtokkönyv elkészítésének módjával, majd pontosan meghatározza, mely peres ügyek tartoznak a város, illetve a földesúr ítélőszéke elé. A perbeli eljárás meghatározása után a mindennapi közös ügyek, elsősorban a rendfenntartás és a tűzvédelem szabályozására tér át. Végül a jövedelmek és a várható kiadások összegét számolja ki. A tervezet lényege a következő: Sümegi polgár az lehet, akinek öröklés, vagy vásárlás révén háza és jószága van a határban, vagy ha nincs, a földesúrtól lakhatási engedélyt ny'élrt. 16 A polgárok, beleértve a külső városban élő nemeseket is. adóval tartoznak földesuruknak. A lakosok többsége polgár. ,,A kik az emiétett lakengedelmet ki nem nyerik, az illyes lakosok; ideig óráig tartó bérszállók, csupán költőképpen itt élők, nap számosok, vagy más kézmívből és vándorló mesterségből tengődök, igen kevesen vannak." A polgárt megilleti a személyes szabadság. Csak törvényes úton marasztalható el. Peres ügyei a városi tanács előtt bonyolódtak, kivéve az uradalmi pallosjog alá eső ügyeket. Bírót a földesúr jelöltjei közül. ,,öreg, s kis tanácsbelieket voksolva" választhat. A birtokos jogai a Bosnyák-féle privilégium értelmének megfelelőek, ezen kívül részesedik a határbeli haszonvételekből és a városi köz jövedelmekből, felosztás, vagy a polgári közterhek viselésére fordítás által. Beleegyezése nélkül a tanács nem vethet ki rá új adót, szolgáltatást, nem kényszerítheti új épületek emelésére, vagy más költséges intézkedésre. Űrbéres és egyéb közterhei, amelyek a nemesekre is vonatkoznak, a len és kender kivételével minden terményből tized, az egész városnak összesen 1000 napi robot, és a badacsonyi fuvar. Hozzájárulás a városi közintézmények (épületek, kutak, tűzszerszámok, templomok, iskolamester) fenntartásához pénzzel és munkával. A királyi adók, előfogat, a katonaság beszállásolása és ellátása, igás szolgálatok a megye és a földesúr számára. A város gazdaságához szükséges munkák — mivel ezt a haszonvételt katonatartásra fordítják — csak a nemtelen polgárokra vonatkoznak. A közterhek alól a nagytanács tagjai és a privilegizált nemesi házak mentesülnek. Polgárságát az veszti el, aki jószántából, vagy „békétlen és rendetlen" viselkedése miatt kényszerből, vagyona elidegenítésével elhagyja a várost. Ezt követi a polgárság „személyes és hivatalbeli rendbe szerkeztetése". A város élén a nemességből és polgárságból örök hivatallal 17 választott tizenhárom ..emberséges, józan, példás, írástudó, gazdasághoz és számadáshoz értő, a vá111 Bár az incolatus megadásához a város adott ajánlólevelet, ez a jog lehetőséget adott a püspöknek arra, hogy csak a neki tetszők kapjanak polgárjogot. Más volt a gyakorlat Nagykanizsán a 18. században, ahol a polgárjog megadásáról a városi tanács döntött. Kanizsán azonban a polgárság a város lakosságának csak egy szűk, kiváltságos rétegét jelentette ebben az időben. Lsd. felhasznált irodalom: DEGRÉ. 17 „Hacsak valakit érdemtelensége miatt a méltóságos Földes Uraság a belső, s külső Tanács megegyezésével attól el nem mozdéttat".
