Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására

a korábbi 6 hétről

6 fél évre emelte.

7 A földesúr 5 hold irtást engedett át a városnak, amely után tizedet sem követelt. A makkoltatást a polgároknak az uraság erdeiben is biztosította. Ugyanakkor Sümegnek továbbra is kötelessége maradt a tizedfizetés, a korábbi különböző adózások helyett évente 1000 napi gyalog-robot, melynek kivetése és végrehajtása a városi tanács gondja, 3 nap vadászat dúvadra, a badacsonyi dézsma-borból 300 akó Sümegre szállítása. Az egyezség a földesúri előjogokat (vadászat, halászat, madarászat, stb.), fenntartotta. (A városi nemességnek a földesúri tiloson kívül mégengedte a vadászatot). Az incolátus megadása továbbra is a püspök előjoga maradt, de az ezért járó egy arany taxát eltörölte. A bíráskodásban szentesítette a korábbi gyakorlatot, mely szerint a városbeliek közötti pereket. elsőfokon a magistratus intézheti, „úgy, hogy értelmes tagokat, főképpen alkalmatos Nótáriust az ilyen ügyök vezetésére nézvést szerezni a Város köteles légyen."* A fellebbvitel. a kriminális és főbenjáró ügyek, továbbra is az úriszéken bonyolódtak, míg az árvák ügyét, a gyám, (tutor) kinevezését — bár az uradalom felügyeletével, és instrukcióival — szintén a város intézte, éves számvetés mellett.

8 Az egyezség bővítette Sümeg anyagi és jogi lehetőségeit. Hogy ezeket a lehetőségeket felismerte, mutatja, hogy a némiképpen megnövekedett feladatok ellátására elégtelennek tartotta a meglévő városi szervezetet. Valószínűleg a kor színvonalán álló hivatalszervezet kiépítésére, az egyes tisztviselők feladatkörének pontos behatárolására, az egyszemélyi felelősség megvalósítására törekedett, amikor megkérte barkóczi Rosty Antalt a város hivatalszervezetének kialakítására. A tervezet szerzője A feudális kori önkormányzattal foglalkozó korabeli irodalom nagyon szegényes. Különösen áll ez a mezővárosokra. Ez a tény adja Rosty Antal kéziratban fentmaradt, magyar nyelvű. 64 kéziratos. 45 gépelt oldalt kitevő, barokk nyelvezetű munkájának különös értékét. A szerzőről nagyon keveset tudunk. Nemes. A 20—25 évvel későbbről fennmaradt jegyzőkönyvekben már nem szerepel a neve. Rosty Vince becsületbeli tanácsos és uradalmi tisztartó Sümegen az 1830-as években az unokaöccse lehetett/' Rosty Antal személyére a zalai nemesek 1790-es és 1826-os összeírásában nem találtunk adatot. Nagy Iván genealógiája alapján az 1825-ben elhalt kőszegi kerületi táblai ülnökkel azonosítható, aki utódok nélkül halt el.

J0 A feltevést alátámasztja, hogy ő is írt német nyelven egy munkát Miképp lehet a bandériumokat a magyar ősalkotmány nevében visszaállítani címmel. Halála előtt feltehetően már nem élt a városban, korábban azonban igen. — .,Engem Sümeg városa kötelezett le polgári szép szabadság ajándékával" — írja, majd később: ,.A jelenvaló állapot kép11 Szent Mihálytól Szent Mártonig, szeptember 29.—november 11. 'Szent Mihálytól Szent Györgyig, szeptember 29.—április 24. 8 ÁDÁM I.: Okmánytár VIII. sz. forrásközlés. 52—57. 1. 11 NAGY I.: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1862. P—R. 771—779. 1. 10 Uo.