Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)

Turbuly Eva:19. század elejei tervezet Sümeg püspöki mezőváros hivatalszervezetének kialakítására

TURBULY ÉVA: XIX. SZAZAD ELEJI TERVEZET SÜMEG PÜSPÖKI MEZŐVÁROS HIVATALSZERVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSÁRA A Balatontól északra fekvő, korábban Zala. napjainkban Veszprém megyéhez tartozó település a koraközépkortól a veszprémi püspökség birtokában volt.

1 önállóságának mértékét, a tanács tevékenységét és szerepét a mindenkori privilégiumok határozták meg. Az első privilégiumot Bosnyák István püspök adományozta 1643-ban.

2 Ennek kiadása a mezőváros társadalmában bekövetkezett változásokkal függött össze. A 17. század elején a török dúlásai elől sokan menekültek a várral védett Sümegre. A városban megtelepedett „nemes és agilis, lovas és gyalogos katonák" szerzett javaik megerősítését kérték uruktól. A püspök biztosította számukra és örököseiknek javaik szabad birtoklását, elidegeníthetőségét katonai szolgálataik fejében. A privilégium sorsa szorosan összekapcsolódott a történelmi viszonyok, s az egyes mezővárosi rettegek súlyának, szerepének változásával. Bosnyák István utódai egy ideig megerősítették az oklevélben foglaltakat, a 18. századtól azonban, amikor a katonáskodási funkció háttérbe szorult, a város szolgáltatásainak növelésére, a szabad katona polgárok jogainak csorbítására törekedtek a püspökök/' 1768-ban a korábbi szerződések, a szokás, valamint az Urbárium egyes pontjai alapján a város új contractus! kötött földesurával,'

1 1796-ban azonban 16 évig tartó pereskedésbe kezdett Bíró utódjával, a város határának felosztása és a túlzott, a szerződésben foglaltakat meghaladó robotterhek miatt.

5 A pernek az új püspök, Kurbély György rugalmasabb magtatása vetett véget. Az új egyesség a Bosnyák féle privilégiumot megerősítette, több, a városnak kedvező intézkedést tartalmazott. A határban elegendő legelőt biztosított a polgárok állatainak, faizás fejében átengedte a Sümeg környéki erdők egyharmadát a polgároknak. A városi kocsmáitatást, ha megszorításokkal is. 1 ÁDÁM I. : Adatok Sümegh történetéhez. I. A Sümegh városi Reáltanoda XX. Értesítvénye. 1876—77. 9. 1. 2 ÁDÁM I.: Adatok Sümegh történetéhez. II. A Sümegh városi Reáltanoda XXIII. sz. Értesítője. 1879—80. Okmánytár, 41—43. 1. 3 Uo. IV., VI. sz. forrásközlés, 44—52. 1. A város középkori történetével terjedelmi okok miatt nem foglalkozhat részletesebben a dolgozat. 4 Uo. VII. sz. forrásközlés. 5 ROSTY gépelt kézirat. 9. 1.