Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális
lemenőén egyéb tisztségek esetén is a Haditanácsot illette. A nádor a magyar törvények keretén belül ugyancsak a Haditanács utasításai értelmében irányította a főkapitányokat. A Duna mentén, a Bécs felé vezető út védelme céljából az uralkodók által megerősített és fenntartott két királyi várban, Győrben és Komáromban szintén volt egy-egy főkapitány, akik azonban nem függtek a nádortól és nem is voltak magyarok, hanem mindig idegenek, Győré legtöbbször maga a Haditanács elnöke, aki mellett magyar arisztokrata töltötte be a vicegenerálisi tisztet. 3 Gyöngyösi Nagy Ferenc a Dunántúlon a Kanizsával szembeni végek vicegenerálisa volt, Batthyány Kristóf, majd ennek fia, Ádám főkapitánysága alatt. Katonai pályafutását a bányavidéki főkapitányságban kezdte. Születési évét nem tudjuk és azt sem, hogy a bárói diplomájában említett tanulmányait hol végezte. A forrásokban 1655-ben mint a bányavidéki főkapitányság Sempte nevű várának alkapitánya tűnik fel. 4 1658-ban Érsekújváron, a főkapitányság székhelyén volt lovas hadnagy. Ekkor kötött házasságot az 1643-ban született, 15 éves Széchényi Erzsébettel, Széchényi György püspök, később érsek unokahúgával. Széchényi György ugyancsak Gyöngyösön töltötte ifjúkorát, ott kezdte tanulmányait is. 5 1659-ben Nagy Ferenc a győri káptalan előtt 2000 forint kölcsönt vett fel apósától, Széchényi Lőrinctől a tarnóci birtok megvételére, amit mindjárt le is kötött neki zálogul. 0 1663-ban, amikor Forgách Ádám bányavidéki főkapitány kénytelen volt megadni a várat a túlerővel támadó Köprülü Ahmet nagyvezérnek, Nagy Ferenc egy időre családjával együtt apósához költözött. 7 1665-ben ő is, apósa is végrehajtóként szerepelnek Széchényi György akkori végrendeletében. 8 1667-ben Széchényi György győri püspök kalocsai. 1685-ben pedig (1695-ben bekövetkezett haláláig) esztergomi érsek lett. Dúsgazdag ember volt, korának egyik legnagyobb birtokszerzője, öccse népes családjának pártfogója. 1668. decemberében Esterházy Pált, a későbbi nádort nevezték ki bányavidéki főkapitánnyá. Helyettese, a vicegenerális id. Bercsényi Miklós báró volt (a szabadságharc főgenerálisának apja). 9 Érsekújvár elvesztése folytán az Esterházyak végvárrá nyilvánított családi vára, a Nyitra megyében fekvő Sempte lett a főkapitányság székhelye. Nagy Ferenc, aki még ekkor is alkapitány volt Semptén, több jelentést írt a főkapitányhoz annak távolléte idején. Több :i A főkapitányokról: EMBER Gy. Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. 253—259. old. —• Esterházy Pál nádor bányavidéki főkapitányságáról: IVÁNYI E.: Esterházy Pál nádorsága. 1977. Kandidátusi értekezés. Kézirat. 165—262. old. Említve ebben id. Bercsényi Miklós, majd Koháry István bányavidéki, Nagy Ferenc dunántúli és Barkóczy Ferenc felsőmagyarországi vicegenerális. MOCSÁRY I. i. m. 179. •BÁRTFAI SZABÓ L. i m. 366. old. f _;U.o. 367. old. ' U.o. — Nagy Ferenc bárói diplomája szerint (1. alább) szintén részt vett a vár védelmében. 8 U.o. 191. old. 11 Orsz. Levéltár. Az Esterházy család hercegi ágának levéltára: Pál nádor iratai (P. 125.). (A továbbiakban: PÁL NÁDOR + No.) — A Haditanács leiratai a főkapitányhoz 1658—1670., 8573—8799. sz., id. Bercsényi Miklós levelei 1286—1409. sz., végváriak levelei 5292—5341. sz.
