Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 18. (Zalaegerszeg, 1983)
Iványi Emma: Gyöngyösi Nagy Ferenc vicegenerális
alkalommal támadt vita és ellentét a főkapitányság és Nyitra megye között (utóbbinak mindenkori főispánja a nyitrai püspök, egyben legtöbbször magyar udvari kancellár volt). 1669-ben viszály tört ki a megye fogadott katonái és a végbeli katonaság között. A megye, a szokással ellentétben, ezt nem a várkapitányok hadi széke, hanem saját törvényszéke előtt kívánta kivizsgálni. Nagy Ferenc kérte Esterházyt, ne tűrje ezt a sérelmet, hiszen így ,,mi nem kapitányok, hanem a vármegye drabanti" vagyunk. 10 1670-ben Nagy Ferenc azt jelentette, hogy a megye az ingyen munka (gratuitus labor) terén próbálja megrövidíteni a főkapitányság javításra szoruló várait — mivel nincs országgyűlés, hogy ebben a kérdésben döntsön. 11 1671-ben a Haditanácsnak ellenőrzésre kiküldött mérnöke Semptén sok javítanivalót talált. 12 Nagy Ferenc minden alkalommal tájékoztatta a főkapitányt az előadódott török támadásokról is. 13 Semptei alkapitányságát 1672-ig töltötte be, amikor a Haditanácstól lemondásának engedélyezését kérte, 14 és meg is kapta. 15 De később is megvolt a kapcsolat közte és az 1681-ben nádorrá választott Esterházy Pál között, mégpedig nem haszon nélkül, akár saját előmenetelét, akár fia. Nagy Zsigmond pályafutását nézzük. Érsekújvár eleste (1663), majd a vasvári béke (1664) után kitolódott a hódoltsági terület északi határa és eddig védettebb területeket is pusztítottak a tilos, de azért gyakori török portyázások. Sokan hagyták el régi lakóhelyüket és költöztek biztonságosabb vidékre. Nagy Ferencet és családját közvetlen veszély nem fenyegette, azonban szabadabb mozgási és érvényesülési lehetőség várt rá a Dunántúlon, ahova apósa már régebben átköltözött, a politikai téren is tekintélyes érsekrokon oltalma alatt. Széchényi Lőrinc az érsek rárói birtokát kezelte, Nagy Ferencre pedig a szentgróti vár gondozását bízták. 10 Szentgrót 1654-től kezdve a Batthyány család birtoka volt 17 és a Kanizsával szembeni végek várrendszeréhez tartozott. A végvidék főkapitánya 1659-ig Batthyány Ádám, ennek halála után pedig fia, Kristóf volt. De mivel közben Széchényi érsek is részt szerzett Szentgróton, 18 ideiglenesen, a várkapitánynak szánt Batthyány Ferenc nagykorúságáig 1675-ben a Haditanács Nagy Ferencet nevezte ki kapitánnyá, Batthyány Kristóf főkapitány ajánlására. 19 1(, Pái nádor, 3319. "U.o. 3320. 12 U.o. 3323. 13 U.o. 3320. 3322. 14 Haus-, Hof- und Staatsarchiv: Kriegsarchiv, Wien, Protocolle (a továbbiakbanKR. ARCH.) — 341. sz. Prot., 1672. március 26., 179. v. old.; u.o. 208. v. old., No. 180.; u.o. 322. v. old., május 3. lemondása. 15 342. sz. Prot. 1672 május 3., 201. v. old., No. 26. 10 Kr. Arch., 348. sz. Prot., 1675 június 3., 400. old., a Haditanács leirata: Francisco Nagy um des Vicecapitaneat zu St. Grot., és BÁRTFAI SZABÖ L. i. m. 367. old. 17 ZIMÁNYI V. A herceg Batthyány család levéltára. Levéltári leltárak 16. Bp., 1962. 20. old. és VÁNDOR L. : Szentgrót vára. Zalai Gyűjtemény 8. k., 1978. 63. old. 18 Orsz. Levéltár. A Széchenyi család levéltára: VI. kötet, 11. sz., Instrumenta literalia jus Thökölyano—Esterhazyano—Batthyanyanum concernentia (a birtokok egyike Szentgrót). J,J Kr. Arch., 347. sz. Prot,, 1675 június 28., 376. old., No. 243. és 244. Haditanácsi leirat a főkapitányhoz és Nagy Ferenchez ( für den Franz Nagy, dass Er die Commandschaft zu St.Grot bis zu des Grafen Franz Batthyny's Vogtbarkeit bedienen könne.")
