Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

6. Egyéb árendás haszonvételek

Vásárlói közé tartozhattak az uradalom, a környező falvak jobbágyai, és nem utolsó sorban a kocsmárosok, vendégfogadósok, akik a közhasználatban forgó űrmértékeknek megfelelően (pint, icce, meszely) rendelték meg a cserépkancsó ivóedényeket, amelyek elég tetemes mennyiségben törhettek, különösen verekedések, részeges duhajkodások alkalmával. (249) A 1 8. században paraszti konyhákon szinte kivétel nélkül cserépből készült edényekben főztek a szabad tűzön, esetleg a kemencében. A jó tűzálló edényeket szívesen megvették pénzért vagy terményért. A fazekasok - gerencsérek - szekérre, szalma közé raktak áruikat, és így árulták 20-50 km-es körzetben nemcsak a 18. hanem még a 20. század elején is. (250) Teknő vájó Nem tartoztak a letelepült mesteremberek közé, de mivel termékeikre szüksége volt az uradalomnak is, a jobbágyoknak is, közöttük tárgyalom őket. A román anyanyelvű cigányok legnépesebb csoportja a beáscigányok, akiknek eredeti foglalkozása a teknővájás. (251) A 18. századi uradalmi számadásokban itt-ott feltűnik a nevük, kisebb munkájukért bért kaptak. Alsólendván viszont adót fizettek az uraságnak, tehát földesúri hatáskörben éltek. (252) A keresztúri uradalom 21 év alatt két ízben szerződött cigányokkal: 1775-ben és 1780-ban. A megállapodás kiemeli a két csoport közti szociális különbséget. Rástya Mihály, Gerebics József és Zvér Balázs „letelepült", Brezovicában (ma Jugoszlávia) lakó cigányok, míg a három Ignácz ésa két Bogdán vándorló, „sátorbéli olá cigányok". Mindkét csoport berekfát kapott, de amíg Rástya Mihályék bármilyen berekfát kidönthettek a simonyi erdőben, addig a sátorbéliek a simonyi Berekben a hajdú által kimutatott fákat vághatták csak le, és külön a lelkükre kötötték, hogy pazarolniuk nem szabad. Az első szerződők 40 forint árendát fizettek két részletben, s ezen fölül a major részére le kellett adniuk: 2 egy-egy öles tekenyőt 2 négy-négy sukkos tekenyőt 4 jó nagy melencét 4 kisebb melencét Az uradalom kötbérként nem pénzt kért, hanem, ha vállalt kötelezettségeiknek nem tennének eleget, „minden szerszámuk veszett légyen." Jól tudták, ez a fenyegetés igen érzékenyen érinti a cigányokat, hiszen szer-