Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
6. Egyéb árendás haszonvételek
A téglavető mester egy év után mégis odébb állt, mert 1775-ben már Locher Györgyöt találjuk a helyén, akinek fizetsége hasonló, de hús és bor adagját 12 fontra illetve iccére emelték, viszont cselédprófuntot nem kapott. Tőle is, és az 1776-77-ben ide települő Perger Györgytől, valamint az 1781-ben Sávolyra költöző téglástól is 12 forint vinculumot kért az uradalom, ha a szerződés lejárta előtt abbahagynák a munkát. A feltételek mindig ugyanazok maradtak, csupán a természetbeni részt emelték vagy csökkentették valamelyest. Kőműves A földesúr 1778-ban megállapodott két keszthelyi kőművessel — Hofsteter Józseffel és Krázmácz Mártonnal (194) — hogy Keresztúron felépítenek egy vendégfogadót, amely négy derékból és pincéből áll. i 779-ben Josef Fisnaufot bízták meg egy nagyon rosszul olvasható, német nyelvű szerződésben, hogy ugyancsak Keresztúron építsen istállót és egy kocsmát. 1780-ban Huber József és Huberloner József Keresztúron és Szentgyörgyön gazdasági épületek Quhakol, ól, jászol), majd 1781 -ben Szentgyörgyön a birkás ház felépítését vállalták el. Mindnyájan teljesítménybéres szerződést kötöttek. Egységül az egy quadrat ölt vették. Eszerint a vendégfogadó falazásáért a következő fizetség járt: két sukk szélesre rakott, mésszel rögzített fal, amely a pince fundamentumától a zokli-ig tart. és az erre jövő másfél sukk szélesre rakott, sárral rögzített fal; valamint a két tűzfal egy quadrát öle 22 garas. (195) A közfalak szélességet nem adta meg a szerződés, csupán azt kívánta, hogy kívül csapdozott. belül sima legyen, és a fizetést arányosan alakították hozzá. Az egész pince boltozását és a lépcsők elkészítését 25 forintban szabták meg; a kéményért boltyával együtt 4 forintot, a kemencéért egy forintot számítottak. A birkás ház felépítése ugyanolyan módon történt, mint a vendégfogadóé, csak itt quadrát ölenként egy forintban állapodtak meg a felmenő falak és közfalak áraként, míg a pinceboltozás és lépcsőrakás quadrátja két forintba került. A kemence és a boltos kémény tarifája azonos a fogadóéval. A birkaakol falai és oszlopai után szintén egy forintot fizettek k^ quadrátonként. S mivel itt részletes fölmérést is közölnek, tudjuk hogy a két birkaakol, a majorsági ól, és a jászol összes munkabére 140 forint 50 dénár volt. Az építőanyagot és a segédmunkásokat az uradalom biztosította. Az épületek - a fogadó, a birkásház és az akol - falai téglából készültek, erre utal nemcsak a kőművesek személye, hanem az építési technikák is:
