Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)
6. Egyéb árendás haszonvételek
len 18. századi együttese, és önkéntelenül a keresztúrit is ennek a mintájára képzeljük el: szépnek és rangosnak. (189) Téglás Festetics Kristóf, alighogy megszerezte Keszthelyt, máris a város iparának növelésén fáradozott. Nagy számban hívott idegenből kézműveseket, főként kőműveseket és gerencséreket, de más iparral foglalkozókat is — köztük sok németet. (190) Fia, Pál gróf folytatta apja megkezdett terveit, s mint eddig is tapasztaltuk, előszeretettel telepítette le majorságaiban a különböző mesterségek űzőit. Birtokain ugyanis megvoltak a lehetőségek és természeti adottságok ahhoz, hogy az iparosokat kifizetődő módon foglalkoztathassa. Keresztúrra és később Sávolyra például téglást szerződtetett, mert mindkét helyen jó tűzálló apyag található, és az erdőkből kikerülő hulladékfa kiválóan megfelelt az égető kemencék tüzelésére. Elsősorban az uradalmi építkezéseket akarta ellátni jó minőségű téglával és cserépzsindellyel, eladásra csak akkor kerülhetett sor, ha annyi tartaléktégla gyűlt össze, amennyit az uradalom nem tudott felhasználni. (191) Tulajdonképpen a piacra termelés lehetősége adva volt, hiszen egy szorgalmas téglavető évi teljesítménye meghaladhatta a százezer darabot is, különösen abban az esetben, ha a szerződés érdekeltté tette a termelés növelésében. (192) Nagyváthy János a téglavetéssel is tüzetesen foglalkozott. Nemcsak a nyers téglák elkészítési módját, kivetési idejét írta le, hanem pontos képet rajzolt az általa „három szájjú"-nak nevezett égető kemencéről is. Azt állítja, hogy „egy illyen Kemenczében tserépen kívöl 40 000 téglát lehet egyszerre égetni." A közeli Szántódpusztán 1842-ben építettek téglaégető kemencét, amelynek megmaradt tervrajzait Boross Marietta közli. A rajzok és a leírás ugyanazt a bolthajtásos, háromlukú szerkezetet mutatják, amilyenről Nagyváthy is beszél. Ebben a kemencében egyszerre 30 000 téglát égethettek. (193) Vizsgáljuk meg tüzetesen a téglavetővel kötött megállapodás feltételeit: 1774. Keresztúr — Dox Antal téglás kapott: ezer szegletes tégla kiégetése után egy forint 50 dénárt ezer cserép Sindeltül 3 forintot minden kiégetett üres vagyis görbe teglátul 1 polturát minden égetés után: 2 köböl búzát, 2 köböl rozsot, 10 font tehénhúst, 10 s icce bort, 10 cselédprófuntot, 1 db kenderföldet és ingyen lakást.
