Petánovics Katalin: A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai 1772-1793 - Zalai Gyűjtemény 17. (Zalaegerszeg, 1981)

2. Áttérés az árutermelésre

2. ÁTTÉRÉS AZ ÁRUTERMELÉSRE Az árutermelésre áttérő nagybirtok azonban nem rendelkezett annyi tőkével, amennyivel biztosítani tudta volna földjein az állandó pénzes munkásokat. A Festetics birtokon is emiatt törekedtek arra, hogy jobbágyaik többsége féltelkes legyen, mert szükségük volt az igás robotra. Ez a kényszerítő körülmény mérsékelte földkisajátító törekvéseiket is. Ha a korabeli nagybirtokok közül kiemelkedő Festetics allódium is tőkehiánnyal küzdött, mennyivel inkább állt ez a nála kisebb lehetőségekkel rendelkező birtokosokra! A legtöbben nem tudtak elszakadni a hagyományos gazdálkodási rendszertől, s csak a nyári munkák - szénakaszálás, aratás torlódása idején vették igénybe a bérmunkásokat. (29) Még az olyan jelentős gazdaságok, - mint a regéci uradalom — sem gazdálkodtak kiegyensúlyozottan. A konvenciós cselédek száma, s köztük a mezőgazdasági munkák végzésére hivatott béreseké is, állandóan ingadozott a takarékossági szempontok miatt. (30) Másutt kizárólag robotosokkal dolgoztattak. (31) A földesurak a robotmunkát tetszésük szerint csoportosíthatták, s így igyekeztek megteremteni gazdálkodásukban a munkavégzés viszonylagos egyensúlyát. Jól látták, hogy a robotmunka mennyire korszerűtlen, nemhogy elősegítené, inkább hátráltatja a termelést. Nemcsak azért, mert a robotos kelletlenül és kényelmesen dolgozik, hanem azért is, mert gazdasági felszerelése alacsony színvonalú, rossz, és nem képes arra, hogy pl. a'talajt kellő módon előkészítse a vetésre. Kényesebb munkát, amelyek szakértelmet kívántak (szőlőművelés), egyáltalán nem is bíztak rájuk, ezeket pénzes munkásokkal végeztették. (32) A jobbágyokat hovatovább csak a durvább-, a szállítási és hordási munkákra használták. (33) A Festeticsek maguk is korán felismerték a robotos munka — pénzes munka eredményességének arányát. De hiába volt a felismerés, ha nem rendelkeztek olyan pénztőkével, amely nélkülözhetővé tette volna a robotot. A 19. század elején Nagyváthy még mindig csak elméletben mutathatott rá a két munka közti különbségre. Magyarországon — ipar hiányában — az árutermelés kibontakozása főként a mezőgazdaságra korlátozódott. S ez az áttérés rendkívül nehézkes, rengeteg feudális kölönc akaszkodott rá - ilyen teher volt maga a robotrendszer is — amelytől nem tudott szabadulni, mert nélküle saját tőkével nem-, vagy alig rendelkező létét ásta volna alá. A jövedelmek növekedését elsősorban tehát nem az intenzívebb gazdálkodásban kell keresnünk, — bár bizo-