Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz

SÁRKÁNY JÓZSEF: KÉPELEMZÉS Szobotka Imre: MATRÓZ 1916 olaj, vászon (faroston) 36x30 cm A magyar kubista festészetről meglehetősen kevés a publikáció és sokáig elfogadott volt az a nézet, miszerint „kubista, kép a szónak igaz értelmében nem termett a budapesti művészet mezőin, legalábbis nem az, amelynek Picasso vagy Braque az apostolai. ... az ilyen merőn elvont festmények egyáltalán nem nőttek ki a magyar festészet virágoskertjének humuszából, legalább ebben a korban."

1 Való igaz, hogy a kubizmus magyarországi hatása — annak ellenére, hogy nem egy művészünk felhasználta eredményeit, s jelentős alkotások is születtek ennek kapcsán

2 — nagyon szűk körre és sok esetben csak a felszínes jelenségekre korlátozódik. Ez utóbbi — többek között — a sajátos magyar történelmi körülményekből, és ezzel összefüggésben a magyar aktivizmus speciális helyzetéből adódik. A Tetthez, majd a Ma-hoz kapcsolódó magyar avantgárdé számára ugyanis az expresszionizmus volt az adott történeti, társadalmi, kulturális közegben a legmegCelelőbb kifejezési forma. Perneczky Géza tanulmányában

3 kifejti, hogy mivel Kassák folyóiratában a társadalom szellemi struktúráját kívánta modellírozni, ,,a képzőművészet alkalmazottá vált", ,,alá kellett magát rendelnie e modellnek". Hevesy Iván az expresszív kubizmust ajánlotta a Ma-ban írt cikkeiben az aktivista festőknek, s Uitz. Bortnyik, Tihanyi alkotásaiban nem véletlenül ötvöződik a kubizmus racionalizmusa az expreszszionista érzelemmel. A honi művészet politikusságából, az aktivisták társadalmi szerepéből adódóan tehát nem alakulhatott ki, nem jöhetett létre önálló ' L.vka Károly 1953. 78. o. 2 A teljesség igénye nélkül megemlíteném az alábbiakat: Kmetty János: Koncert 1918., Tihanyi Lajos: Önarckép 1912., Fülep Lajos arcképe 1917., Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt 1916., Bortnyik Sándor: Sárga-zöld tájkép 1919., Vörös Gyár 1919., Derkovits Gyula: Utolsó vacsora 1922. 3 Perneczky Géza 1968. 41. o.