Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz

irányzatként, teljes tisztaságában az a kubista stílus, mely a tízes évek elején Párizsban virágzott. Azt, hogy mégis beszélhetünk a magyar kubista festészetről, nem. kis mértékben köszönhetjük azoknak a művészeknek, akik Párizsban. — a hazainál kötetlenebb légkörben — hozták létre nem egy esetben életművük legértékesebb alkotásait. Ezzel kapcsolatban állapította meg Passuth Krisztina Réth Alfrédről és a Galimberti házaspárról, hogy „életművük a rövid időszak ellenére azonosul a korai kubizmussal,"

4 Érvényes ez a megállapítás Szobotka Imrére is, aki a XX. századi magyar festészet egyik kevéssé és rosszul ismert, kellően nem értékelt művésze volt, pedig az 1910-es években — művészetével kapcsolódva a szinte egész Európán végigszáguldó formabontó törekvésekhez —, nemzetközi jelentőségű műveket hozott létre. Párizsban együtt dolgozott, együtt állított ki a XX. századi festészetre máig hatást gyakorló kubista festőkkel, s alkotásaival biztosította — Réth Alfréddel és a Galimberti házaspárral együtt — a magyar festészet stílustörténeti folytonosságát és kapcsolatát a kubista mozgalommal. Jogosan állapította meg róla egy 1921-es kiállítás kapcsán Kállai Ernőj hogy Szobotka Imre az első magyar kubista festő, aki valóban művészi kvalitásokkal lép fel, és ... képein valahogy elfogadhatónak, valóban művészi törekvésnek érezzük a kubizmust."

5 A kép létrejöttének előzményei, keletkezésének körülményei Szobotka Imre 1890. szeptember 3-án született Zalaegerszegen. Apja. Szobotka Rezső, az Államépítészeti Hivatal mérnöke volt; anyja Beczasy Juha. Édesapját hamarosan áthelyezték Zomborba és a kisfiú az iskolai tanulmányait itt végezte el. 1905-ben beiratkozott az Iparművészeti Iskolába, ahol Ujváry Ignác volt a tanára. Tanulmányait öt évvel később, jeles eredménnyel fejezte be. Közben barátjával, Bossányi Ervinnel 1908-ban Velencébe, majd a következő évben Rómába mentek tanulmányútra. 1910 végén Párizsba utazott, ahol a Salon des Indépendants kiállítótermében először találkozott a kubista festők alkotásaival. Felismerve az új irányzat jelentőségét.

6 visszatér Magyarországra, s 1911 decemberében kiállítást rendezett Székely udvarhelyt, ahol már láthatók voltak azok a festményei is. amelyeken — a párizsi hatások eredményeképp — ..megindul a felszínes: jelenség áttörése."

7 1912 tavasza újból Párizsban találja. Csáky József segítségével

8 beiratkozott a La Palette szabadiskolába, ahol „visszavonhatatlanul a kubista tanulmányokba merült".

9 A La Palette egyike volt a legismertebb szabadiskoláknak, hisz a foglalkozásokon felváltva Jean Metzinger, — a kubizmus egyik el4 Passuth Krisztina 1974. 25. o. 5 Kállai Ernő 1921. 6 Dr. Bodnár Éva 1971. 8. o. „ Az igazi gárdája az „Independant"-nak azokból telik ki, akik mindent elvetnek maguktól és képeikből is csak a természetből leszűrt általános igazságokat tartják meg." 7 Szobotka kézirat é.n. 5. o. 8 V. ö. Csáky József 1972. 53. o. Szobotka kézirat é. n. 5. o.