Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Molnár László: Adatok két zalai üveghuta történetéhez

MOLNÁR LÁSZLÓ: ADATOK KÉT ZALAI ÜVEGHUTA TÖRTÉNETÉHEZ Az üveg, a törékeny, a megszámlálhatatlanul sokoldalú anyag már évezre­dek óta fontos szerepet játszik az emberiség életében. Hazánkban a rómaiakkal jelent meg használati cikként. Ök azok, akik a fúvópipát is feltalálták az ie. I. században. 1 A távozásukat követő évszázadok­ban a Kárpát-medencében dísztárggyá válik az üveg. Dísztárgyként, pontosab­ban ékszerként használják a népvándorlás népei, és a XI. századi temetők fel­tárása során előkerült sírmellékletek bizonysága szerint még a később élt népek is. 2 Középkori üvegeink a XIV—XV. századig külföldről, elsősorban Velencé­ből származnak. A hazai próbálkozások egyszerűbb termékei mellett is meg­tartják vezető helyüket a külföldről behozott díszes, az asztal fényét, pompáját emelő kancsók és kelyhek, egészen a XVII. századig. Ekkor már főleg cseh üvegesek áruit vásárolják földesuraink. A társadalom más rétegeinek ebben az időben még megfizethetetlen az üveg."' A cseh és osztrák üvegipar fejlődése serkentőleg hatott a magyar üveges­ipar kialakulására. Főleg gazdag főuraink szorgalmazták üveghuták felállítá­sát, amelyekben elsősorban saját személyes szükségleteikre termeltettek. A hutákban többnyire külföldi szakmunkásokat alkalmaztak, akik — bár szigo­rú rendeletekkel próbálták megakadályozni alkalmazóik — vándorbotot fogtak és elhagyták otthoni gyáraikat, nálunk letelepedve alapítottak hutákat — első­sorban az Északi-középhegységben —, feltételezhetően a kedvezőbb bérleti fel­tételek miatt. 4 A magyar üvegipar kezdeti — XIV—XVI. századi — próbálkozások után a XVII. században indult fejlődésnek. E fejlődés a XVIII. században felgyorsul­va, a XIX. század első évtizedeiben tetőzött, majd a huták lassan elveszítve lét­jogosultságukat, a század második felére megszűnve átadták helyüket a moder­nebb technikai színvonalon dolgozó gyáraknak (Ajka, 1878), vagy felfejlődtek az akkori követelményeknek megfelelő szintre (Párád), hogy állni tudják az oszt­1 M. Szvesnyikov: Az üveg titkai Szikra Kiadó Bp., 1948. 13. old. 2 Szőke Béla—Vándor László: Pusztaszentlászló XI. sz-i temetője. Zalai Gyűjteménv 6. Zalaegerszeg, 1976. 148—151. old. 3 Takáts Sándor: Magyar üveg, magyar üvegesek. Századok, 1907. 630—647. old. 4 Takáts : im.

Next

/
Oldalképek
Tartalom