Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz
mészeti erők összhatása annyira szerveződik, hogy egy új természetes formához, jut, és végül megint hasonlít az első ideálhoz: az élő madárhoz, halhoz, aminek most már nem utánzata, de újrateremtése. 905—910, Iparművészeti Iskola. Ujváry alatt. Tulajdonképpen csak előkészületnek számíthatom. Bizánci, román templomfestés, a festőanyagokkal kísérletezés és végtelen tájékozatlanság. (Ezt most vagyok kénytelen megállapítani, akkor még másképp hittük.) De már állandó izgalom Rippl, Matisse, Van Dongen, Picasso körül. 908 nyarán Velence, ízelítő a középkorból, 909 nyarán Róma, ízelítő az ókorból, 910 őszán operai díszlettervezés, Párizs 911—13 Párizs „La Palette" angolok, amerikaiak, oroszok Csáky, Korody, Ferenczy Márta, Somló Sári, Farkas István stb. PÁRIZS A háború előtti Párizs: a művészet fővárosa. Minden új törekvés Párizsba tendál, itt virul, és innen áramlik szét. Nemzetközi találkozóhelye minden világrész mindennemű elitjének. Minden szellemi terméket ide hoznak tűzpróbára, s innen viszik tovább világhódító útjukra. Múzeumokat mindenhol találni. Olaszország kimeríthetetlen a múlt kincseiben. — de a jelenhez nem köti semmi, Németország is a tegnapé. Párizsban együtt él a múlt és a jelen, — a. jövőre szóló útmutatást csak ott lehet találni. Aki tanulni akart és nem csak valamit megtanulni, nem is gondolhatott más helyre, mint Párizsra. Még most is, akárhogy eltolódott is a dolgok rendje, és talán sok mindenben csökkent Párizs jelentősége, — művészi vonatkozásban még mindig vezet. -f-(Az olasz művészet újabb lendülete olasz területre szabott, zárt jelenség. Ami ott nagyrészt új törekvésnek számíthat — hozzánk mint múltba kacsintgató neoklasszicizmus plántálódik. Ami náluk a múltból ébredő szabadság — a tradíció álmából ébredő aktivitás — nemzeti reneszánsz — és mint ilyen élvez hivatalos támogatást, nálunk politikai torzító tükrön vetítve a reakció részére a művészi szabadság elnyomásához csak alibiül szolgál. (Van valami, amire mondhatják, hogy íme, még ezt is megengedjük.) + (Igaz ugyan, hogy a modern művészet az akkori Franciaországban is mostohagyerek volt. de a szellemi élet szabadsága így még teljesebb lehetett. Kispénzű, vagy egészen pénztelen magyar piktoroknak külön előjog volt az életformáknak is korlátlan lehetősége.) CUBISMUS: A „kubizmus" elnevezést általában túlságosan generalizálva használják. G. Apollinaire már 913-ban új szót keresett rá, és ,,orphisme"-nak nevezte a kubizmus nyomán támadt sokfelé ágazó mindenféle törekvést. Ez is csak név maradt, a festők nem a névhez ragaszkodtak, hanem mindegyik a maga üdvösségéhez. Literaturája Metzinger és Gleizes könyvével indul, Apollinaire cikkei, könyve stb de hogy mennyire a levegőben volt már azok megjelenése előtt, mutatja egy 911 tavaszáról való levelem, amely a kubizmussal való első találkozásomról számol be. (,. Indépendants") Ez a levél a kubizmus ideológiájában való meglehetős járatlanságról tanúskodik (talán inkább még Cézanne-bót indul ki) még kételkedik és gúnyol (ugyanezeket a megállapításokat ma, 25 évvel később, még jól tudják sokan, akik azóta sem tudtak tovább jutni.) — A levélbeli álláspontnak előnyére állapítható meg,
