Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz

ám kezdete egy másik jelrendszernek is. Ennél a mozzanatnál jut szerephez a már korábban tárgyalt, pozitív téri helyzetű kúp, melynek csúcsa — a formába (a tudatba) hatoló kúp csúcsának ellentettje — vetíti ki a térbe az előző jelrendszer (folyamat) végpontját. Ezt a pontot pedig egy újabb — a fej foltjától lefelé elhelyezkedő — jelrendszerrel köti össze a kép bal oldalán található ívek egyike. Ha ez utóbbi, vörös színű formát (jelet) az előző jelrendszerhez viszonyítjuk, feltűnik hasonlóságuk. Ennek oka az, hogy a második jel az első jelrendszer absztrahált képének tükrözésével jött létre, annak a szó szoros értelemben vett tükörképe. A művész megszabadította a jelet tárgyra utaltságától, hogy ezáltal szabadabban használhassa fel, mint egy ívet. Ez az ív azonban azonnal kapcsolatba kerül egy másik jellel, egy halványsárga vonallal, mely követi belső hajlását. Ennek következtében — együvé tartozva —, egy kettős rétegű, összetett jel keletkezik. A belső ív eredetét keresve feltűnik, hogy az szerkezetileg a kép alján, közepén látható halványsárga folthoz kapcsolódik, amiről — az ezidőben készült rajzokkal összehasonlítva

29 — megállapíthatjuk, hogy egy összetekert lap, mely színével és formájával a vászon, vagy a papír asszocióját kelti! Mindezek figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy a műalkotás, szorosabban véve a festmény és legszorosabban véve ennek a képnek a keletke4. rajz Varga N. Miklós 1973. 19., 37., 49.