Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz
A kép leírása, a festmény fő szerkezeti elemei A kép Szobotka jellegzetesen ..színes" festménye. A színdinamikát — a szín térképző tulajdonságát — a kép szerkezetének jobb kihangsúlyozása, a kép dinamizmusának fokozása érdekében már korábbi képein is tudatosan alkalmazta. Különösen érvényes ez az 1914—15-ben készült akvarelljeire. 1 ' melyeken ..a forma és a szín kölcsönösen indokolják egymást s elrendezésükből mintegy magától adódik a kép kompozíciója". 18 Delaunay „orphista" stílusához hasonlítható képeinek színvilága, ám annak végsőkig fokozott szín-architektúrája, a fénynek, mint ,,színfúgának" képi tükrözése ellentétes volt művészi céljaival. Alkotásaiban a szín nem cél volt. hanem eszköz, mely azonban — a kubista képek többségétől eltérően — életművében — még az analitikus korszakban is — végig jelentős szerepet játszott. Az 1914-ben készült képekkel összehasonlítva 19 feltűnik, hogy a ..Matróz" című festményen az élénk színek használata — a mű expresszív tartalmának megfelelően — visszafogottabb. Tompává, borússá válnak, s csak helyenként villannak fel. A festmény középső, függőleges sávját az okkerek, narancsok, vörösek foglalják el. míg körülötte kék, zöld, sötétlila színfoltokat találunk. A színek hideg—meleg kontrasztja következtében a lej foltját tartalmazó középső forma előre nyomul, jelezve ezzel is a szerkezetben elfoglalt meghatározó szerepét. Többek között ezt a hatást erősíti meg a festék felhordásának módja is. A nagybányai manir homogén színfelületével ellentétben az ecsetkezelés itt foltonként más és más, attól függően, hogy az adott elem milyen szerepet játszik a kép egészében. A kékek és a zöldek izgatott, gyors ecsetvonásokkal, elnagyoltan — a vászon faktúráját sok helyen láttatva •— lettek felhordva, szemben a belső sáv gondosan, mívesen felrakott színeivel, melyen belül további finomításokat, eltéréseket találunk. A színek távolságteremtő, térrendező képességén kívül alkalmazza azok érzelmi hatását is. A vörös, narancs, sárga, hús-vér színeket hideg acélkékkel, olajzölddel, szomorú, mély sötétlilával fogja körül. Hideg, idegen, ellentétes, ellenséges környezet fogja körül a fej meleg színekből felépített, életet jelképező foltját. (Ebben az időben (1915—17. között) készíti el Szobotka a Claudelmisztérium illusztrációit, melyben ,,az egyes motívumot a drámai ívnek megfelelő szimbolikus alapszínből" bontja ki, s amelyek az ,.egyes drámai mozzanatnak színben való érzelmi expressziéi". 20 ) A színek által létrehozott expresszivitást és az elsődleges felületi feszüli _ séget a kép erővonalai fokozzák tovább, s teszik teljessé. Az arc síkját határoló egyenesek közül a két oldalsó meghosszabbítása a képmező alaplapjának a közepén metszi egymást s egy háromszöget hoznak létre. Ez a forma azonban — a kép bal oldalától a kép középpontja felé sűrű17 Varga N. Miklós 1973. 12.. 17. színes tábla. lí! Rózsa Miklós 1938. 9. o. 19 Varga N. Miklós 1973. 2., 3., 4., 14. reprodukció. 20 Szobotka Imre kézirat é. n. 6. o.
