Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz

1. rajz (a szerző rajza) södő horogalakú ívelt vonalak hatására — az alsó csúcsából kiinduló középvonala körül forgásba jön. A kép dinamikájában mint egy-egy erőt átadó impulzus szerepel a már említett négy — felülről jobbra lefelé hajló ív, melyek közül a két belső (az áll, ill. a száj íve) egy-egy spirál kezdeteként balról jobbra, — az óramutató járásával ellentétes — irányuló mozgást jelez. Ezt a hatást fokozza tovább a forma alsó csúcsánál levő, vertikális helyzetű öt kicsi zöld ív. A háromszög forgatásával pedig egy, a csúcsára állított (labilis), — az óramutató járásával ellentétes irányú pörgést végző — kúp jött létre, melynek stabilitását a jobb oldalon a kar hengere, s a kettejük közötti teret kitöltő, talpára állított kúp biztosítja. Ez a szerepe a fejet balról támasztó, határoló kúpnak is. ,A térben elhelyezett formák bizonyos dinamizmusból erednek; ezt a dinamizmust kell megragadni. . . Szerkeszteni, konstruálni, tervezni végsősoron ennyit jelent: a forma dinamizmusát saját aktivitásunk függvényeként határozni meg,"

21 vallotta 1912-ben Metzinger. Szobotka elfogadta tanára elvét. A kép szerkezetét alapvetően meghatározó nagy formák keletkezésüket tekintve forgástestek, (kúpok, henger. . .) s ezek létükben tartalmazzák a mozgást. Francastel írta tanulmányában: „Korunk aranyszabálya a dinamizmus. Minden forog, minden elmúlik és átalakul. Az egyensúly többé már nem a Gera György 1975. 131. o.