Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Sárkány József: Képelemzés. Szobotka Tibor: Matróz
ső teoretikusa 10 —, valamint Le Fauconnier korrigáltak. Szobotka a kezdeti bizonytalanság után hamarosan megtalálta egyéni stílusát, munkáit tanárai is nagyra becsülték. Az iskola kiállításán a legtöbb képpel ő szerepelt, a bemutatott alkotások egyharmada az övé volt. 11 1913-ban pedig már részt vett a Salon des Indépendants kiállításán, ahol festményeit A. Gleizes, Metzinger és Chagall műveivel együtt állították ki. „Konstruktív, tömeget érzékeltető festményeire Guillaume Apollinaire is felfigyelt a Monjoie-ban írt cikkében, de a L'action d'art kritikusan is megemlítette munkáit a kiállítás kapcsán" olvashatjuk a művész 1971-es, Galéria-beli kiállításának katalógus előszavában. 12 Az elért sikerek további munkára ösztönözték, s az egy évvel későbbi tárlat képeit értékelve Raith Tivadar, a Nyu_ gat tudósítója az alábbiakat írta: „A kiállító magyar festők között a legkiválóbb Szobotka Imre. Képein látszik ugyan, hogy tanult Metzingertől, de azért ma már független tőle. A kubizmus nagy problémája, a dinamikai konstrukció érdekli őt is első sorban, de „Leányfej'"-én a formák öntudatos felépítése mellett a színek harmonikus akkordjai is érvényre jutnak." 13 Szobotka Imre viszonylag későn, 1912-ben csatlakozott a kubista mozgalomhoz, de rövid idő alatt ismertté vált neve. felfigyeltek munkáira. Művészetének fejdődése gyors volt, ám ez nem az epigonok gyorsaságából, hanem tehetségéből, szorgalmából adódott. Kerékgyártó István tanulmányában 14 végig követi ezt a folyamatot, s az elérhető képek rövid, a lényegre irányuló bemutatásával Szobotka helyét próbálja megkeresni a magyar és az európai festészetben. Az elemzés végén megállapítja, hogy: „Egy sor ebben a periódusban... (értsd. 1912—19.) . . . keletkezett műve — nyugodtan kimondhatjuk — az európai kubizmus java anyaga közé tartozik. Kubista képeiben világos, szuverén intellektus, egyéni formaalkotás és színfantázia nyilvánul meg." 15 Ezt a szépen induló művészi pályát szakította félbe az első világháború. A Saint-Brieuc-i (Bretagne) internálótáborba került, ahol bár megengedték neki a festést, mégsem tud rendesen dolgozni. „A festék fogytán, jó. ha apró tanulmányokra telik. A tábor zsúfolt. Egy vásári fakir mutatványával felér a komoly munka minden kísérlete'' 16 írja egyik levelében. Nincs ereje a kubista tanulmányok folytatásához, a körülmények nem voltak alkalmasak erre. A kubista képszerkesztés racionális gondolkodást, „nyugodt" alkotótevékenységet igényel. Szobotka azonban egyre nyugtalanabb, hisz forrong az egész világ. Minél több áldozatot, vért követel a háború, annál távolibbnak tűnik a béke. A kubizmus törvényalkotó „elvi ridegsége" nem volt alkalmas a művész „hic et nunc" életérzésének tükrözésére. Az emberiség és a saját sorsa iránti aggódás felszabadítja érzelmeit a tudat szigora alól, s ennek hatására megfesti életművének kiemelkedő alkotását, a „Matróz" című képet. 10 Jean Metzinger — Albert Gleizes: Du Cubisme (A kubizmusról) Figuiére kiadó Párizs, 1912. n Kerékgyártó István kézirat é. n. 4. o. 12 Dr. Bodnár Éva 1971. 9. o. 13 Raith Tivadar 1914. 14 Kerékgyártó István kézirat é. n. 15 U.o. 7. o. 16 Dr. Bodnár Éva 1971. 9. o.
