Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete - Zalai Gyűjtemény 15. (Zalaegerszeg, 1980)

6. A büntetőeljárás tervezete és harc a tervezet körül

vatartására, szabadon engedi; az eljárás során felhasznált tárgyakat tulajdono­saiknak visszaadja. Az ítélőszék határozata ellen feljebb vitellel vagy perújítással lehet élni. A feljebbvitelt akár érdemi, akár lényeges formai sérelem miatt, illetőleg ilyenre hivatkozva, mind az elítélt, mind a közvádló, sőt egyidejűleg mindkettő kezde­ményezheti, sőt a közvádló köteles is reá, ha az elmarasztalás oka hivatali visz­szaélés, közpénztár hűtlen kezelése, közgyűlési-választási kicsapongás és ke­gyetlenkedés, továbbá vesztegetéssel párosult hivatalkeresés, vagy ha a vádlott­ra legalább 5 évi büntetést kért, a bíróság azonban enyhébb, illetőleg felmentő ítéletet hozott. Lényeges formai sérelemnek minősül, ha az ítélőszék összetéte­le nem előírásszerű volt, a közvádló vagy a vádlott jogait korlátozták, tiltott bizonyítvány felhasználására került sor, elmulasztották a hitelesítési formák al­kalmazását, kizárták a nyilvánosságot és —- amennyiben ez ellen már a per alatt kifogást emeltek — megsértették az előző vizsgálati szabályokat. A feljebbvitel az iratok-eszközöknek és a másik fél észrevételeinek csatolásával meghatározott időn belül foganatosítandó. Ebben az esetben az alsófokú törvényszék ítéleté­nek végrehajtását, amely feljebbvitel hiányában haladéktalanul eszközölendő, fel kell függeszteni. Ha a felek bármelyike érdemi okból viszi feljebb az ügyet, mindenre kiterjedő új vizsgálat szükséges. A feljebbviteli vagy feltörvényszék, amelyhez a fellebbezés — ismét kivéve a négy főbűn esetét — első fokon nyújtandó, Magyarországon a királyi, Hor­vátországban a báni táblának e célra szervezett 11 fős, de már 9 fővel is ér­vényes ítéletet hozható, törvényszünetet sohasem tartó osztálya. Tagjait ma­gának a táblának adott bírái és — rendi különbség figyelembe vétele nélkül, de tekintettel a törvényhatóságok elsőfokú törvényszékének bíráira — ..má­sok" közül, mégpedig élethossziglan az uralkodó nevezi ki, ám a törvény által meghatározandó és ,.más" esetekben a váltófeltörvényszék bírái is helyettesít­hetik őket. E táblai osztály vizsgálja felül a fellebbezés indokait és az alsó­fokú törvényszék végzését: érdemi esetben módosíthatja az elsőfokú ítéletet, az eljárási formák tényleges megsértése esetén az alsófokú törvényszéket új eljárásra és ítélethozatalra utasítja. Ha viszont a formasértési panaszt alapta­lannak találja, akkor állásfoglalását a legfelsőbb vagy főtörvényszékhez ter­jeszti, amely a maga döntését végrehajtás végett az elsőfokú ítélőszékhez kül­di vissza. A vádlott és a közvádló a feltörvényszéknek tartalmi vonatkozású ítélete ellen ugyancsak a főtörvényszékhez fellebbezhetnek. E főtörvényszék tulaj­donképpen nem más, mint a négy főbenjáró ügyben az első- és végsőfokú fel­jebbviteli bíróság. Tagjai — tetszés szerinti számban — uralkodói kinevezés folytán élethosszig tartják meg bírói funkciójukat, és a főbenjáró ügyeket megítélő székén az érvényes és azonnal végrehajtandó végzéshez legalább 21 bíró szavazata szükséges. E táblán létesítendő a feltörvényszéktől érkező ügyek felülvizsgálatára egy szakadatlan ülésező 13 fős külön osztály, amely­nek bíráit ,,örök időkre" ugyancsak a király nevezi ki, és amely már 11 tag­gal is megfellebbezhetetlen döntést hozhat, ítéletének pedig az alsófokú tör­vényszék 24 óra alatt köteles eleget tenni. Zsedényiék tehát mindkét feljebb­viteli fórum: a fel- és a főtörvényszék ítélkező gárdáját élethosszig kineve­zett bírákból kívánták összeállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom