Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete - Zalai Gyűjtemény 15. (Zalaegerszeg, 1980)

6. A büntetőeljárás tervezete és harc a tervezet körül

Perújítást az elítélt — vagy hozzájárulásával közvetlen rokonsága, sőt barátja — abban az esetben bármikor, tehát büntetése letöltése után is kérhet, ha vagylagosan ki tudja mutatni, hogy az ellene beterjesztett iratok hamisakhamisítottak, hogy legalább egy vádtanú vagy szakértő, illetőleg ítélőbíró megvesztegetett vagy hitszegő volt, ha új bizonyítékokat hoz fel ártatlansága, illetőleg a vádbizonyítás alaptalansága mellett, vagy ha igazolja, hogy tette új körülmények felmerülése okán csak rendőri vétség, és nem bűncselekmény. Egyébként csak a közvádló és csupán az elévülési idő lejárta előtt és előírt feltételek esetén nyújthat be perújrafelvételi kérelmet. Felmentett ellen vagylagosan akkor, ha a vádlott javára használt iratokat büntetőtörvényszéki ítélet minősíti hamisaknak; beigazolódik egy vagy több tanú, illetőleg bíró megvesztegetése; bíróság előtt vagy azon kívül maga a felmentett ismeri el tettét. Elmarasztalt ellen viszont a fenti egyik vagy másik feltétel megléte esetén is kizárólag akkor léphet fel perújító igénnyel, ha bíróvesztegetés esetén a kirótt büntetés enyhébb, mint amilyent ő kért. más esetekben pedig a kedvezőbb ítélet hamis okirat és hamis tanúzás alapján született. A kérelmet bármelyik fél indoklással együtt az alsófokú törvényszék elnökének terjeszti elő, aki az elítéltet, miután annak beadványát a közvádló tudomására hozta, meghallgatja. Az ítélőszék azután új — az elítélt perújító kérésére nyílt, a közvádló kezdeményezése esetén zárt — ülésen dönt a felhozott ok—okok nyomóssága és a kérés elvetése vagy új vizsgálat indítása felett, és ha az utóbbi mellett foglal állást, akkor elrendeli a perújítást. Ilyenkor elejétől végig megismétlődik az egész eljárás, amelyben, ha tanú vagy bíró hitszegése, vagy megvesztegetettsége, illetőleg hamis oklevél felhasználása szolgáltat rá okot, az elítélt vagy védője is résztvehet, hogy kérelmét e körülményekre alapozhassa. Ha a perújítás indokai igazaknak bizonyulnak, a köz vádló pedig visszavonja a vádat, az ítélőszék legott felmentő döntést hozhat. Ha azonban a közvádló kitart a vád mellett, az ítélőszék pedig nem lát tisztán, a per folytatódik, és a szék határidőt tűz ki az eljárás lebonyolítására. Ez mindenben az elsővel azonos módon zajlik le, mégis azzal a különbséggel, hogy elítélt hamis tanút a bíróság nem hallgat ki, vallomását is legfeljebb a perújító fél kívánságára olvastatja fel. Zsedényiék elaborátuma, amely az alválasztmányban nem vita -nélkül született meg, igazodott a Választmány plénumán elfogadott szempontokhoz. A már ott határozattá lett haladó — például az úriszék, a statárium stb. megszüntetésével egyazon bíróságok mindenki számára, nyilvánosság, szóbeliség — és maradi — például az esküdtszék elvetése, fizetéses bírák a bűnösség vagy ártatlanság kimondására — elveken túlmenően azonban merészen, egyébként néhai Dessewffy nyomdokain haladva, a fennálló szisztéma oldaláról nézve több modern, sőt esetenként alig felbecsülhető értékű elemet kívánt beépíteni a büntetőeljárás tervezett rendszerébe. Azzal, hogy békebírói funkciót elvileg a megyékben a férfi lakosság jelentékeny részének, de a városokban is viszonylag több lakosnak, perbefogó-bírói funkciót pedig minden törvényhatóságban engedélyezett azoknak, akik erre a meghatározott vagyoni cenzus: évi 400 forint tiszta jövedelem alapján képeseknek minősülnek, túllépve a kiváltságoltak igazságszolgáltató hatalmának korlátlanságán, elvi lehetőséget teremtett arra, hogy a büntetőeljárás egyes és alsó fázisaiban a nép, illetőleg bizonyos rétegei az igazságszolgáltatás cselekvő részeseivé válhassanak. Eltér