Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)

II. A sírok és leletek leírása

figyelhettünk meg. Hosszirányuk a sírgödör centruma felé nézett. A mellékletek a sír aljától 5—8 cm-rel magasabban helyezkedtek el. 1., Négyzetátmetszetű, kovácsolt vasszeg (XVIII. t. 29/1.). Feje szabálytalan téglalap alakú. H: 7,2 cm. Lsz: 75.52.1. 2., Világosszürke színű mécses felső részének töredéke (XVIII. t. 29/2.). TH: 9,0 cm, Á: 7,4 cm. Lsz: 75.52.2. 3., Barna színű pohár felső részének töredéke (XVIII. t. 29/3.). Pereme alatt, a nyakán, többszörösen árkolt. TM: 6,0 cm, Szá: 7,0 cm. Kiszerkesztett eredeti M: 10,6 cm. Lsz: 75.52.3. 30. SÍR (III. t. 4—5., 8. kép), kelta, szórthamvas. A homokos talajban nagyon jól kirajzolódott a feketés földdel kitöltött sírgödör. Alakja kissé szabálytalan, lekerekített sarkú téglalap. H: 130 cm, Sz: 110 cm, Mé: 170 cm. A sírgödör közepén, 25X25 cm-es területen helyezték el a kalcinált csontszilánkokat, köztük egy pajzsfogó és egy vasfibula feküdt. Ettől északra egy erősen faszenes sávot észleltünk, amely feltehetően egy szenesült fa összefüggő maradványa. A gazdag mellékletű sír nyugati felébe, szinte egy kupacba rakták az átégett fémmellékleteket. Ezen belül külön egyberakták a pajzskeret részeit, a hüvely maradványait és a pajzsdudorokat. A lábperec az összehajtott kardba volt befűzve. Az edénymellékleteket, egy urnát és egy kis tálat a sírgödör keleti széléhez rakták. 1., A széles pengéjű vaskardot a XIX. t. ld. alatt bemutatott módon hajlították össze. Kiterített rajzát a XíX. t. le. alatt közöljük. Markolattüskéjének végén kisméretű korong van, válla vízszintes állású az ívelés után. Pengéjén éles gerinc húzódik végig. Kiterített H: 74,2 cm, Sz: 4,5 cm. Lsz: 75.53.1. A vaskard hüvelyét többszörösen összehajlítgatták (XIX. t. la.), a hajlított részeknél széttörött. A hüvely hátoldala hiányzik, csupán a koptatórész teljes. Az összeillő előlap közepén végig gerinc húzódik. Koptatója kerek záródású, hatvan-boldogi típusú (LI. t. 12.). A záródás előlapját fekvő, egymásba kapcsolódó S-ekből kialakított minta („futó kutya motívum") díszíti. A koptató hátsó lapján csupán a két korongot díszítették, triskelessel. A hüvely előlapja kívülről dísztelen, belső oldalán viszont végig körös, poncolt díszítés borítja („chagrinage"). Ezzel bővebben az értékelő résznél foglalkozunk. A hüvely H: 60,7 cm, Sz: 5,0 cm. Lsz: 75.53.2. 2., Nagyméretű, fűzfalevél alakú, rövid köpűs vas lándzsahegy (XIX. t. 2.). A levélen éles gerinc húzódik, köpűjének alsó részén, két szeglyukban, egy-egy nyomott göbfejű szeg van. A szeglyuk alatt a köpűt körbefutó árkolással díszítették. Hegye az erősebb korrózió miatt letörött. H: 37,3 cm, Sz: 5,4 cm. Lsz: 75.53.3. 3., Kisméretű, gomboslábú vasfibula töredéke (XX. £. 3.). Felsőhúros rugószerkezete 3—3 elosztású lehetett. Eredeti H: kb. 4,5 cm. Lsz: 75.53.4. 4., Nagyobb méretű, gomboslábú vasfibula töredékei (XX. t. 4.). Rugósszerkezete felsőhúros, 2—2 elosztású lehetett. Eredeti H: kb. 8,3 cm. Lsz: 75.53.5. 5—7., A pajzsdudor három részből tevődik össze: két oldalát a hosszúkás dudor és középen a gerinc borítására szolgáló lemez. A hosszúkás dudorok végeit vé-