Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)

II. A sírok és leletek leírása

sett árkolással díszítették, egyik végén két vasszeg, másik végén egy vasszeg segítségével erősítették a pajzsra (XX. t. 6—7.). A dudorok között kiemelkedő gerinc helyezkedhetett el, amelynek borítására szolgálhatott a profilált vasle­mez (XX. t. 5.). A középen szélesebb, végei felé fokozatosan elkeskenyedő, majd csupán a középen húzódó borda szélességében befejeződő borításon megmaradt a felerősítéshez szükséges három gömbfejű vasszeg. A borítás végeit egyenes és félkörívű vésett mintákkal díszítették. Hasonló díszt a pajzskereten is meg­figyelhetünk. A borítás szélesebb részének hosszúsága egyezik a dudorok hosz­szúságával, így ez is alátámasztja az általunk elképzelt rekonstrukció helyessé­gét. A borítás H: 20,7 cm, Sz: 2,2 cm. Lsz: 75.53.7. A pajzsdudorok H: 14,8 cm, Sz: 4,6 cm. Lsz: 75.53.6. 8., Vaslemezből kovácsolt pajzsfogó (XX. t. 8.). Fogórésze keskeny szalag, amely a felerősítést szolgáló résznél félhold alakúra szélesedik ki. A pajzshoz való erősítését egy-egy korongfejű szeggel biztosították. A pajzsfogó kis ívben meghajolt. H: 14,6 cm. Lsz: 75.53.9. 9., Félkörív keresztmetszetű pajzskeretek (XX. t. 9.). Vasból készültek és fel­tehetően nem mindegyik darab került a sírgödörbe. Az előkerült keretek együt­tes hosszúsága 160 cm, ez a mennyiség pedig egy 60X45 cm átmérőjű, ovális alakú pajzshoz lenne csak elegendő, amennyiben a pajzs teljes kerületét meg­erősítették a kerettel. A teljes keret megközelítően 20 cm hosszúságú darabok­ból tevődik össze. Néhány keretrész végén vésett vonal- és félköríves dísz he­lyezkedik el. Az átégés következtében deformálódott keret Sz: 0,9 cm. Lsz: 75.53.8. 10., Vas övlánc hosszabbik része (XXI. t. 10.), zárótagja nem került a sírba. Az övlánc többszörösen csavart, hosszú tagokból áll, egyik vége nagyobb kariká­ban, másik kis, kettős karikában fejeződik be. A tagok egymáshoz való csatla­kozásánál a szemek erősen kopottak. H: 64,0 cm. Lsz: 75.53.10. 11., Tömör, körátmetszetű vashuzalból készült lábperec(?), a kör feléig érő egy­másra futó végekkel (XXI. t. 11.). A lábperec oldalát egy vésett árokkal vá­lasztották végig két mezőre, amelyen átlókkal határolt területen rovátkolt min­ták ismétlődtek. A: 9,6 cm, V: 0,7 cm. Lsz: 75.53.11. 12., Szürkésbarna színű, behúzott, duzzadt peremű tál (XXI. t. 12., LIII. t. 6.). M: 6,4 cm, Szá: 16,0 cm, Fá: 6,5 cm. Lsz: 75.53.12. 13., Barna színű, nagyméretű, vastagfalú edény (XXI. t. 13.). Vállán egy éle­sebb rajzolatú, egy elmosódott szélű borda, valamint egy sekély, széles árok fut körbe. M: 39,5 cm, Szá: 17,8 cm, Fá: 15,3 cm. Lsz: 75.53.13. Ragasztott, kiegé­szített. 31. SlR, kelta, szórthamvas. Ovális sírgödör jól kirajzolódó foltjának A: 94X60 cm. Mé: 160 cm. A sír­gödör aljának teljes felületén találtunk kalcinált csontszilánkokat. A máglyán megégett, deformálódott, felhólyagzódott felületű edények töredékei kerültek csak a sírgödörbe, egy átégett bronzkarperec töredékével együtt. 1., Hólyagos bronzkarperec zárórészének töredéke (XXII. t. 31/1.). Átégett, megolvadt felületű, a töredék a tüskés záródást őrizte meg. H: 2,4 cm. Lsz: 75.54.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom