Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)
II. Szili János élete
Ezernyócszázkilencvenegy szeptember huszonkilencedikén születtem Hërnyékën. Hogy a Szili családot megismerhesse, elöbbrii kö kezdenem. Nagyapámat Szili Lászlónak híták, nagyanyámat Simon Annának. Négy gyerekük vót, miko nagyapám meghat. Anyai nagyapám Pap Balázs — akinek mëg a felesége hat mëg korán, és szintén vótak gyerekei — evetté apai nagyanyámat. A Szili testvérek közt vót az apám, a Pap testvérek közt az anyám, s a két mostohatestvér ëgybeket. Apám — Szili Ferenc — ezernyócszázhatvanháromba született Fölsőrajkon, anyám — Pap Mari — mëg ezernyócszázheivenbe Pötrétén. A familliábu Pap Balázsra vótam a legbüszkébb. Ö ezernyócszázharmincba született, és részt vëtt a háborúba, ugy mondják, szabadságharcba. Itt temettük el a hërnyéki temetőbe. Ezernyócszázkilencven tavassze Pap Balázs együtt Hërnyékre, és fődet mëg házat is választott magának. Eladták otthon a fődet, aztá idékőtöztek. Azt szokták mondogatni, hogy az erdő hozta ide őket. Velük gyütt a mama négy gyereke is. A Dómján helén vót ëgy ház, abba kötöztek. Apámék ezernyócszázkilencven őszén gyüttek idë Hërnyékre, a tavassze idegyütt öregekhö. De odament abba a házba a még nőtlen három fiútestvérünk is: Ágoston — ez a Szili István apja —, János — ez a Szili botos apja —, a harmadik meg György, ez később Csákányba (Vas megye) kerűt. Pap Balázs később eladta ezt a házat, és a falu közepén vëtt ëgy házat. Ezt a háború alatt lebontották, és épűtek helëttë, ami mast van. Később a szomszéd házat is megvette az öreg, amëllikbe a Pap Ferkó lakott. Apám szökés, vörösses képű, nagy bajuszú ember vót. Anyám vót ollan barnás bőrű, mi is páron arra ütöttünk. Heten vótunk testvérek. Rozi ezernyócszáznyócvankilencbe született, Szentadorjánba kerűt férhö, Tót Mihálho. A második én vótam. Ên má Hërnyékbe születtem. Kati, Tompos Lajosné ezernyócszázkilencvennégybe született, itt maradt Hërnyékën. Rëszka, Horváth Gyuláné, Iklódba kerűt, ő kilencvenhatba született. Kilencvennyócba született Ferenc öcsém. Ö elösször az öreg házba nősűt, majd ekőtözött Novára. A fia a hatvanas évekbe fövüttö Egërszëgre. Ezerkilencszázkettőbe született László, vele maradtunk ëgy házba az öregekké. A legkissebbik testvérem Verona, aki ezerküencszázötbe született, és Bárhelre kerűt. Kovács Józsefnének hijják. Még ëgy testvérünk vót, de az iskoláskorába meghat. Iskoláskor előtti időre nëm igen emlékszem vissza. Hërnyékën még akko nëm vót iskola, és Kisszigetbe jártunk iskolába. Én is jártam hat évig. Írni, olvasni megtanútam. Az ott tanút anyagra, földrajzra, dalokra, versekre, történetekre még mast is emlékszem. Az iskola ëgy zsuppos épület vót Kisszige-