Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

I. „Szép zalai zöld erdőben születtem..."

Dombok és erdők gyönyörű földje Táncok, dalok, balladák földje Cirpelő citerák gyönyörű földje Csalitban delelő szarvasok földje Kakukkos erdők nyári csöndje Gombáért bolyongó nénikék földje Felhőszakadások, eget kinyitó villámok S nagy-nagy havazások földje Sírba menekült szerelmesek földje Csordás János A szülőföld lelke (Részlet) így fogalmaz a zalai költő Göcsejről. Sem ő, sem mások soha nem tudnak betelni e táj szépségével. Itt, Zala megye legváltozatosabb, erdőövezte területén találjuk kiválasztott személyünk faluját, Hernyéket. Ismerkedjünk először a községgel! A hagyomány azt tartja, hogy az első letelepedő egy bizonyos Hernyák család volt. A hatalmas erdőborította területen vágta az erdőt, tanyát ütött, letelepült. A hozzá csatlakozó keresztények már templomot is építettek, mellé egy mély kutat és temetőt. A törökdúlás idején a templom köré búvóhelyeket, mostani nevükön hompok-D.t készítettek, melyek ma is láthatók, s rajta járva hangot hallunk. A környéken a földből több építési törmelék kerül elő manapság is. A török az egyik Peszleg család szép lányát elrabolta, és ellenszolgáltatásként birtokot adott a szülőknek. Az ezt tanúsító okiratot a dicsekvő Peszleg büszkén mutogatta a környék gazdagabbjainak, akik leitatták, és iratát elvették. Oda lett a birtok. A pörlekedés eredménye az lett, hogy tagosították a községet. Azt is emlegetik, hogy a régi időkben nagyon sok család szénégetéssel foglalkozott a faluban. Több határrészben az erősen fekete talajszín is ezt erősíti. Még az 1950-es években is égettek a falu határában. Levéltári adatok 1322-ben említik Hernyeck, Herneek, majd Hernyék néven (1. Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára 274; Ördög Ferenc, Helységneveink keletkezésmódjáról 17). A XVI. század elején elég jelentős település. Nem tudni, milyen okból, de a XVII. században elpusztulhatott, mert lG63-ban prédiumként kerül elő. A földeket a környező falvak lakói használják. 1678-ban Peszleg Mihály kapott megszálló levelet a falu újratelepítésére. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés alkalmából a falut a III. osztályba sorol-